A belgák, a franciák, az osztrákok és a magyarok dolgoznak a leghosszabb ideig egy adott évben az állam kontójára és a legrövidebb ideig a saját zsebükre –állapítja meg a Molinari francia gazdaságkutató intézet szakértői által készített tanulmány.
Vajon mennyi ideig dolgozik egy átlagos európai adófizető egy adott évben az állam kontójára, és mikortól tarthatja meg magának a munkájáért kapott jövedelmet?Ennek a kérdésnek járt utána a negyedik egymást követő évben a brüsszeli központú New Direction think tank és a párizsi székhelyű Molinari Gazdasági Intézet (IEM) tanulmánya, ami az Ernst & Young könyvvizsgáló cég adataiból dolgozott.
A héten közzétett tanulmány szerint 2013-ban a ciprusiaknak kellett a legrövidebb ideig dolgozniuk az államnak, és az ottani adófizetők március 14. óta már a saját zsebükre dolgoznak. A ciprusiak mellett Írországban, Máltán, Nagy-Britanniában és Bulgáriában köszönt be a legkorábban az „adófelszabadulás napja”, ahogy a jelentés szerzői nevezik.
Belgium a másik véglet, ahol egy átlagos adófizető polgárnak 2013-ban augusztus 8-ig kell gürcölnie, hogy államának adóéhségét csillapítsa. A franciák és az osztrákok sem járnak sokkal jobban, de rögtön utánuk következnek a magyarok, akiknek július 16-án jön el a várva-várt nap, amikortól elvileg nem másnak, hanem saját maguk épülésére keresnek.
„Az adók még mindig emelkednek, az üzleti vállalkozások és a munkavállalók is túl sokat fizetnek, ezért nem meglepetés, hogy az EU gazdaságaiban még mindig pangás van” – jelentette ki Tom Miers, a New Direction igazgatója.
„Az EU tagállamai továbbra is túl sokat költenek és a megszorítási intézkedések túl gyakran magasabb adókat jelentenek. Itt az ideje átgondolni, hogyan lehet növekedést gerjeszteni: magasabb adókon vagy a termelés nagyobb ösztönzésén keresztül?” – teszi fel a kérdést Cécile Philippe, az IEM igazgatója.
„Sokan tévesen azt hiszik, hogy a fizetési ívük a bérükből levont valamennyi adót tartalmazzák. Valójában az európai kormányok által begyűjtött pénzek közel a fele – a munkaadók által a fizetésen felül befizetett társadalom biztosítási hozzájárulások –a dolgozók számára láthatatlan” – mutatott rá James Rogers, a tanulmány egyik szerzője.