A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának nyolc tagja az alapkamat szinten tartására, egy döntéshozó pedig 25 bázispontos csökkentésre szavazott a testület decemberi ülésén a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.
A december 17-én megtartott ülésen a tanács az alapkamat 6,50 százalékon tartása mellett döntött, valamint változatlanul hagyta a kamatfolyosó két szélső értékét is; alsó széle, az egynapos (O/N) jegybanki betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt.
A közlemény szerint a kilenc tagú tanácsból Patai Mihály 25 bázispontos csökkentésre voksolt.
A tanácstagok szerint a meghatározó gazdaságok bizonytalan jövőbeni monetáris és fiskális politikái, valamint a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés előretekintve óvatos és türelmes monetáris politikát indokolnak. Többségük amellett érvelt, hogy a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok az aktuális kamatszint további fenntartását indokolják.
A monetáris tanács kockázati értékelése alapján az alappályát felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok övezik, a testület egyben megerősítette elköteleződését az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A döntéshozók egyetértettek abban, hogy a jegybank továbbra is az árstabilitás és a pénzügyi piac stabilitás fenntartásával tud leginkább hozzájárulni az óvatosság oldódásához és ezzel a gazdasági növekedés újbóli beindulásához.
A tanács értékelése alapján az európai gazdasági teljesítmény továbbra is visszafogott, aminek hátterében az európai ipar gyengélkedése áll, míg a geopolitikai feszültségek változatlanul kiemelt kockázati tényezőt jelentenek.
Több tanácstag rámutatott, hogy az eurózónában és az Egyesült Államokban is enyhén emelkedett az infláció, a keresletoldali folyamatok alacsony globális inflációt vetítenek előre, ugyanakkor a piaci szolgáltatások magasabb inflációja felfelé mutató hatást jelent, miközben a geopolitikai helyzet miatt az olaj- és gázárak rendkívül volatilisek.
A döntéshozók megállapították, hogy a nemzetközi kockázatvállalási kedv változékonyan alakult az előző kamatdöntés óta. Egyes döntéshozók megjegyezték, hogy az elmúlt hónapokban a dollár erősödésével párhuzamosan fokozódott a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés.
A nemzetközi monetáris politikát illetően a tanácstagok kiemelték, hogy az eurózónában várt kamatpálya lejjebb tolódott, miközben a Federal Reserve részéről várt kamatpálya nem változott érdemben a hónap során.
A nemzetközi pénzügyi piaci fejleményeket értékelve a tanács egyetértett abban, hogy az árstabilitás szempontjából a pénzügyi piaci stabilitás továbbra is kulcstényező.
A hazai harmadik negyedéves részletes GDP-adatok kapcsán a döntéshozók kiemelték, hogy a mérséklődés hátterében az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság gyenge teljesítménye állt, ugyanakkor a szolgáltató szektor némileg ellensúlyozta a visszaesést.
Egyes döntéshozók felhívták a figyelmet, hogy a munkaerőpiac változatlanul feszes és a reálbér-növekedés továbbra is erőteljes, valamint, hogy magas megtakarítási hajlandóság mellett folytatódott a fogyasztói bizalom mérséklődése.
A hitelezési folyamatokat illetően a tanácstagok megállapították, hogy a korábban azonosított kettősség fennmaradt, az élénkülő lakossági hitelezés mellett a vállalati szektort változatlanul alacsony hitelkereslet jellemzi.
A tanács a makrogazdasági előrejelzést áttekintve egyetértett abban, hogy a beruházások 2024-ben visszafogják a növekedést, emellett kiemelték a gyenge külső kereslet szerepét is.
A hazai inflációs folyamatok kapcsán a tanács megállapította, hogy novemberben az infláció emelkedését főként az üzemanyagok gyorsuló árdinamikája okozta, a maginfláció enyhén mérséklődött.
Értékelésük szerint 2025-ben az infláció nagyrészt a toleranciasávon belül alakul, és a jegybanki célra tartósan 2026 elején térhet vissza, ehhez azonban elengedhetetlen az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika.
A tanácstagok a külső sérülékenységet meghatározó folyamatokat értékelve rámutattak, hogy a folyó fizetési mérleg októberben is jelentős többlettel zárt, tartós többlet várható a külső pozícióban.
A költségvetési folyamatokkal kapcsolatban megállapították, hogy az előrejelzési horizonton folyamatosan csökkenő költségvetési hiány és egyensúlyközeli elsődleges egyenleg várható. Többen hangsúlyozták, hogy a GDP-arányos adósság mérséklődéséhez és az országkockázati megítélés javulásához a kitűzött költségvetési hiánycélok fegyelmezett elérése szükséges.
A tanács következő kamatmeghatározó ülését 2025. január 28-án tartja, amelyről 2025. február 12-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.