A kockázati megítélés javulásának tartósságát nagyban befolyásolják az európai uniós forrásokkal és az euró bevezetésével kapcsolatos várakozások - mondta.
Hangsúlyozta:
a kedvező folyamatok tartósságáról a jegybanknak meg kell győződnie, és a kamatpályáról továbbra is adatvezérelten döntenek.
A monetáris tanács az inflációs kilátásokra gyakorolt hatások miatt szoros figyelemmel kíséri az energia- és nyersanyagpiaci folyamatokat. A háború elhúzódása növelheti a globális inflációs kockázatokat, miközben a globális konjunktúrakilátások visszafogottabbak lehetnek. A kockázatok a feltörekvő piacokat súlyosabban érinthetik - figyelmeztetett.
A jegybank szerint a geopolitikai feszültségek a külső kamatkondíciókat is szigoríthatják. A piaci árazások alapján az Európai Központi Bank várhatóan még 2-3 kamatemelést hajt végre az év végéig, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve esetében a piacok változatlan kamatszinttel számolnak.
Közölte: a forint árfolyama jelentősen erősebb, mint egy hónapja volt, március eleje óta az euróval szemben 7 százalékot erősödött. Ez mérsékli az inflációt, de a jegybanknak meg kell győződnie a devizapiaci folyamatok tartósságáról.
Az állampapírpiacon a 10 éves magyar hozamok enyhén csökkentek, a magyar papírok kockázati felára pedig az országgyűlési választások előtti szintek alatt maradt. A hosszú hozamok a lengyel szintek közelébe kerültek, miközben a német kötvényekhez mért felár tovább mérséklődött.
A növekedésre kitérve elmondta, az első negyedéves 1,7 százalékos GDP bővüléshez elsősorban a szolgáltatások járultak hozzá, de az ipar teljesítménye is pozitív volt, és a növekedésben egyszeri technikai tényezők is szerepet játszhattak. A külső egyenleg javulását elsősorban a külkereskedelmi egyenleg, valamint az Európai Unióból érkező csaknem 300 millió eurós folyótranszfer támogatta.
Az áprilisi 2,1 százalékos infláció és 2,2 százalékos maginfláció a jegybanki toleranciasáv alsó széle közelében maradt. Az áprilisi egyhavi árváltozás mértéke a teljes fogyasztói kosár esetében enyhén magasabban, a maginfláció esetében pedig enyhén alacsonyabban alakult, mint a historikus átlag. A jegybank szerint a szabályozott üzemanyagárak és az árréskorlátozások kivezetésének elhalasztása visszafogja az áremelkedés ütemét. A jegybank várakozásai szerint az infláció 2027 második felében kerülhet tartósan a 3 százalékos inflációs cél közelébe - emelte ki Varga Mihály.
A lakossági inflációs várakozások mérséklődtek az év eleje óta, a vállalatoké az év első hónapjaiban emelkedett, de a növekedés dinamikája továbbra is visszafogott. Hangsúlyozta: az árstabilitás fenntartható eléréséhez kulcsfontosságú a várakozások tartós mérséklődése, és a jegybank ehhez a pozitív reálkamat biztosításával járult és járul hozzá.
Varga Mihály kiemelte, hogy az árstabilitás fenntartható eléréséhez továbbra is szigorú monetáris kondíciókra van szükség. A bizonytalan nemzetközi környezet stabilitásorientált monetáris politikát indokol, ezért a döntéshozók kiemelt figyelemmel követik az inflációs folyamatokat, a pénzügyi piacok fejleményeit és a kockázati felárak alakulását.
A jegybank az inflációs pályát alakító tényezőket a júniusi inflációs jelentésben értékeli átfogóan - fűzte hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta:
keddi ülésén a monetáris tanács két forgatókönyvet tárgyalt: a tartás mellett a kamatvágásra is érkezett javaslat, de a többség az előbbi mellett voksolt. Varga Mihály szerint az idei gazdasági növekedés elérheti az MNB márciusi előrejelzésében felvázolt 1,5-2,0 százalékos sáv felső szélét.
A kormány pótköltségvetési terveiről elmondta, kulcskérdés, hogy milyen módosítást terjesztenek majd be, de talán ennél is fontosabb a piacok és a hitelminősítők számára, hogy milyen számokat tartalmaz majd a jövő évi büdzsé.
Az euróbevezetésre térve elmondta: nem a folyamat gyorsasága, hanem a sikeressége a fontos, és hogy ebben a magyar gazdaság minimalizálja a hátrányokat és maximalizálja az előnyöket. Az ERM-II árfolyamrendszerhez való csatlakozásnál már a monetáris politikát érintő vállalásokat is kell tenni, és fontos, hogy az exportáló vállalatok ne szenvedjenek hátrányt a forint esetleges reálfelértékelődésből - fogalmazott a jegybankelnök.
Keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot.