- A könyvvizsgálatra kötelezett cégek 2,5-szer annyi adót fizetnek be a költségvetésbe, mint nem auditált társaik, ezt a különbséget a gazdaság egészére kivetítve a könyvvizsgálati tevékenység államháztartási bevételt növelő hatása több százmilliárd forintra rúg - hívta fel a figyelmet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) hétfői közleményében.
A kamara összesítéséből kiderül: tagjai a 2015. május végi határidőig csaknem 28 ezer magyar vállalkozás 2014. éves beszámolóját auditálták, és kicsivel több mint 90 százalékukat teljesen helytállónak találták. A többinél viszont figyelemfelhívó megjegyzést fűztek a cégek által készített dokumentumokhoz.
A közleményben Lukács János, az MKVK elnöke kifejtette: a beszámolók túlnyomó részében minősítés nélküli, azaz tiszta jelentést adtak ki a könyvvizsgálók, ami azt mutatja, hogy a jogszabály alapján könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások és könyvelőik jó munkát folytatnak. Hozzátette: mindez nem feltétlenül igaz a magyar gazdaság összes szereplőjére, sőt még a többségére sem, hiszen Magyarországon 570 ezer működő vállalkozás van, döntő többségük azonban nem éri el a könyvvizsgálati értékhatáraként meghatározott 300 millió forint árbevételt vagy az 50 fős létszámot.
Rámutatott: a gazdaság egésze szempontjából fontosabb a beszámolóknak az a 10 százaléka, amit a könyvvizsgáló nem talál kifogástalannak. Ezekben az esetekben a könyvvizsgáló felhívja a piaci szereplők figyelmét a cég által elkészített beszámoló kockázataira, esetleg korlátozó vagy elutasító véleményt fűz hozzá, hogy a lehető legpontosabb információk álljanak a hitelezők, a tulajdonosok vagy akár a munkavállalók rendelkezésére.
A figyelemfelhívó megjegyzés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a társaság beszámolója valótlanságokat tartalmazna. A könyvvizsgáló ilyenkor felhívja a figyelmet bizonyos veszélyekre, mondjuk tőkevesztésre, peres ügyekre, káreseményekre. A kamarai tagok tavalyi praxisában 2083 ilyen cég volt, ez az összes vizsgált társaság 6,84 százaléka.
A felmérés szerint az összes vizsgálat 1,24 százalékában, összesen 379 cégnél látták el a beszámolót korlátozó véleménnyel, ez azt jelenti, hogy vannak vagy lehetnek ugyan hibás állítások a beszámolóban, sőt ezek együtt vagy külön-külön akár lényegesek is lehetnek, de nem átfogó hatásúak a társaság gazdálkodása szempontjából.
A közlemény szerint a 2014-es beszámolók között 49 olyan eset volt (az összes beszámoló 16 ezreléke), ahol a könyvvizsgáló ellenvéleményt adott ki, mert a jelentésben szereplő hibás állítások önmagukban vagy összességükben lényegesek és átfogó hatásúak a pénzügyi kimutatások szempontjából. Ez már súlyos esetnek minősül, és többnyire azzal párosul, hogy a társaság vezetése akadályozza a könyvvizsgáló tevékenységét.
A könyvvizsgálók ezeken az eszközökön túl büntetőfeljelentést is tehetnek, ha úgy vélik, hogy valamelyik cégnél kifejezetten csaló vagy a jogszabályokba ütköző tevékenység, például pénzmosás folyik. Az ilyen jogellenes törekvéseket a könyvvizsgálat sem tudja száz százalékban felderíteni, hiszen a könyvvizsgáló azokból az adatokból és dokumentumokból dolgozik, amiket a cég maga bocsát a rendelkezésére. Ha a menedzsment és a tulajdonosok együttműködnek a törvénysértő cselekedet elkövetésében, és közösen állítják elő az ezt elleplező kettős könyvelést, valamint a beszámolókat, könyvvizsgáló legyen a talpán, aki feltárja a csalást vagy a hiányosságokat - mondta Lukács János.