Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2006 harmadik negyedévében 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptári hatás kiszűrésével a növekedési ütem 3,9 százalék volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az első három negyedévben a gazdasági növekedés mértéke 4,2 százalék volt. Az előző negyedévhez képest a gazdasági növekedés 1 százalék volt a szezonálisan kiigazított adatok szerint. A KSH közlése szerint a gazdasági növekedést termelési oldalról továbbra is elsősorban a feldolgozóipar és a pénzügyi tevékenység teljesítménynövekedése húzta.
A GDP felhasználási oldalán a termékek és szolgáltatások kivitele továbbra is dinamikusan nőtt, míg a belföldi felhasználás kismértékben csökkent. A magyar GDP növekedési üteme az utóbbi negyedévekben csökkenő mértékben, de továbbra is - a harmadik negyedévben több mint 1 százalékponttal - meghaladja az Európai Unióét. Az árutermelő ágazatok - mezőgazdaság, ipar és építőipar - hozzáadott értéke 4,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben.
Az ipar hozzáadott értéke 8,7 százalékkal emelkedett a feldolgozóipar jelentős teljesítmény-bővülésének következtében. A feldolgozóipari termelés növekedését változatlanul elsősorban a gépipari és vegyipari ágazatok termelésének növekedése húzta. A feldolgozóipar teljesítménynövekedése jelentős mértékben az exportértékesítés növekedéséhez kapcsolódik.
Az építőipar teljesítménye 3,8 százalékkal esett vissza, amiben az előző negyedévhez hasonlóan főként az út- és autópálya-építések volumenének csökkenése játszott szerepet. A szolgáltatások ágazatainak bruttó hozzáadott értéke 2006 III. negyedévében 3,8 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokon belül a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág hozzáadott értékének 6,4 százalékos növekedése volt a legjelentősebb.
Átlag feletti, 4,1 százalék volt a hozzáadott érték növekedésének üteme a szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ágban is, ami elsősorban a szállítás és raktározás teljesítményének bővüléséből adódott. A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása 0,8 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztás pedig 5,5 százalékkal csökkent, így a végső fogyasztás nem változott. A háztartások fogyasztásán belül a rezidens háztartások fogyasztási kiadása 1,6 százalékkal emelkedett.
(MTI)