Legalább 23 ezer milliárd forintos, részben megvalósult "közpénz-lenyúlási kísérlet" ?

Azt mondta: a kormány feladata világos és egyértelmű, meg fogják védeni az adófizetők pénzét, minden jogszerű és törvényes eszközt igénybe vesznek a szerződés megszüntetésére. Nem engedik, hogy "évtizedeken át tovább sarcolják Magyarországot", ugyanakkor az autópályák biztonságos működését egyetlen másodpercre sem hagyhatják veszélybe kerülni – magyarázta.

Úgy látja, egy legalább 23 ezer milliárd forintos, részben megvalósult "közpénz-lenyúlási kísérletről" van szó, súlyos uniós és nemzeti jogi törvénysértések gyanújáról és hatalmas túlárazásokról.

Magyarországon véget ért a következmények nélküli kormányzás korszaka, "egyetlen szerződés sem érinthetetlen, amely a nemzet kifosztására született" – jelentette ki a miniszterelnök.

Megjegyezte: nem lenne meglepve, ha a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal érdeklődését is felkeltené az ügy.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a büntetőeljárásokban az okozott kár megtérítése enyhítő körülménynek számít a magyar büntetőeljárás szabályai szerint. Azt üzente az érintetteknek, hogy ne akadályozzák az autópálya-hálózat üzemeltetésének gyors átvételét és mindenben működjenek együtt az állammal.

Magyar Péter azt is mondta: az MNB-botrány "aprópénz" az autópálya-koncesszióhoz képest, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt.-t érintően született egyes döntések kormányzati ciklusokon túlmenően, évtizedekre próbálták volna meghatározni Magyarország mozgásterét, a magyar költségvetés, a magyar közpénzek helyzetét. A 35 évre megkötött autópálya-koncesszió Európa legnagyobb ilyen koncessziós szerződése, több mint 23 ezer milliárd forintot érint - tette hozzá.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azt mondta:

ha ez a szerződés hatályban maradna, "Mészáros Lőrinc és Szíjj László 3633 milliárd forinttal gazdagodna a magyar adófizetők forrásaiból 2057-ig". Ha a szerződést hatályban hagynák, 2027-ben nettó 363 milliárd forintot kellene az államnak fizetni, ez óránként nettó 41,4 millió forint, amit Mészáros Lőrinc és Szíjj László kapna az autópályák működtetésére

– mutatott rá.

Közölte: ez a szerződés nem fenntartható, nem jogszerű, ugyanakkor azt is fontos látni, hogy "a Magyar Közutat gyakorlatilag ez a szerződés kifosztotta". A MKIF Zrt. ugyanis átvette a Magyar Közúttól az összes autópályamérnökséget, vagyis az államnak a képességét is átvették, hogy üzemeltesse az autópályákat – mondta.

Kiemelte: ha ezt a szerződést egyik napról a másikra felmondják, akkor az állam nem tudja üzemeltetni az autópályákat, hiszen a mérnökségi telepeket nem tudják pótolni. Mindenképpen szükség van a koncesszor együttműködésére is ahhoz, hogy ezt a szerződést meg tudják szüntetni és az üzemeltetést a Magyar Közút vissza tudja venni – vélte.

Vitézy Dávid elmondta: körülbelül a magyar autópályák kétharmadát adták üzemeltetésbe az MKIF-nek, a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett autópálya-koncessziós társaságnak. A szerződés időtartama kilenc parlamenti ciklusra, azaz 2057-ig szól. Ezt 2022-ben, a választásokat követően írta alá Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter - ismertette.

Megjegyezte: jelenleg az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen az eljárás miatt.

Értékelése szerint épeszű kormány nem ad így koncesszióba valamit. Ezesetben ugyanis nem az történt, hogy csak egy-egy szakasz megépítendő autópályát adtak oda, hanem a teljes meglévő autópálya-hálózat működtetését is.

Rámutatott: az elvileg elképzelhető, hogy valaminek a működtetését kiszervezi egy állam, de olyan, amelyik ezt 35 évre teszi meg előre fix áron és egy előre rögzített képlettel, nincs. Szintén kritikával illette, hogy olyan feladatok vannak zömében a szerződésben, amelyek néhány év alatt kifutó szerződésekkel is működtethetők lennének.

Kitért rá: az eredeti szakmai javaslata a korábbi közlekedési tárcának az volt, hogy ezt nem szabad egyben kiadni, hanem legalább hat részre kellene bontani, hogy verseny legyen, és finanszírozható is legyen. Azonban az Orbán-kormány nem így döntött - emlékeztetett.

Ezzel egy olyan komplexitású és átláthatatlan szerződéses konstrukciót hoztak létre, amely önmagában is párját ritkító és számos ponton ütközik a közbeszerzési joggal, és amelynek a későbbi módosításai teljes mértékben jogellenesek, minden létező jogszabályba ütközőek - összegzett a miniszter.

A tárcavezető elmondta:

a kormány azért tekinti jogsértőnek az autópálya-koncessziós szerződést, mert álláspontja szerint nem valódi koncesszióról van szó, ugyanis az állam minden kockázatot átvállalt az MKIF-től.

"Ez nem egy valódi koncesszió" - jelentette ki a miniszter. Azzal indokolt: egy koncessziós szerződés arra épül és azért tarthat 35 évig, hogy valamiféle kockázatot telepítsen a koncesszorra azzal, hogy milyen áron tud beruházni, építkezni, hogyan tudja megszervezni a működtetést, és ez hogyan térül meg a hosszú időtartam alatt.

Vitézy Dávid szerint ugyanakkor az MKIF "egy pillanatig se" viselt olyan kockázatot, hogy esetleg valamit drágábban tud megoldani a tervezettnél, vagy a kivitelezéskor nem várt körülmények merülnek fel, ugyanis minden kockázatot átvállalt a magyar állam.

Vitézy Dávid kijelentette: innentől kezdve megkérdőjelezhető, hogy ez valóban egy koncessziós szerződés-e, mert ha nem az, akkor eleve jogellenesen született, minden elemében jogellenes, és nem is tartható fent jogszerűen.

Elmondta: a szerződés a jelenlegi árfolyam mellett, nominális értéken nettó 23 196 milliárd forint kifizetését jelenti 35 év alatt. A szerződés 2022-es megkötése óta mostanáig nettó 870 milliárd forintot fizettek ki az MKIF-nek, 2030-ig pedig további nettó 1986 milliárd forintot kellene kifizetni a koncesszor felé - ismertette.

Felhívta a figyelmet arra: bár a szerződést 2022 májusában, az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörése után írták alá, a szerződés módosításaiban a kormányzat előre nem látható okként hivatkozott a háborúra. Jelezte: 2023. április 5-én kormányrendeletet fogadtak el, amelynek alapján abban az évben kétszer is módosították a szerződést, 50 százalékkal megemelve a koncesszió pénzügyi ellentételezését.

"Ebben a szerződésben, hogy ha valami jól megy, akkor a profit Mészáros Lőrinc és Szíjj Lászlóé, ha valami rosszul megy, akkor az adófizetők állnak helyt" - értékelt.

Vitézy Dávid közölte: a magyar állam 53 százalékkal olcsóbban tudja üzemeltetni és fenntartani az autópályákat, és 61 százalékkal olcsóbban tudja a nagy karbantartási feladatokat ellátni, ha ezt a feladatot nem az MKIF-re bízza.

A miniszter elmondta, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től azt kérték, becsülje meg mai nettó áron, hogy mennyibe kerülne az üzemeltetés, és ezt összevetették az MKIF áraival.

Vitézy Dávid kiemelte: ezek azok a tevékenységek amelyek alapból nem koncessziós tevékenységek, ahol nincs beruházás, illetve nem kell a beruházás megtérüléséről hosszú távú szerződést kötni.

Rámutatott: olyan túlárazott feladatok szerepelnek a 35 évre szóló koncesszióban, amelyek nem odavalók, azaz a teljes magyar autópálya-üzemeltetési piacot több mint kétszeresen túlárazva adták oda úgy, hogy az nem is lehetne normál esetben része ilyen volumenben egy koncessziós feladatnak.

Kitért arra is:

az MKIF-koncesszió kapcsán azt látják, hogy ennek a társaságnak 95,7 milliárd forint adózott eredménye volt az elmúlt három évben, és 47,5 milliárd forint osztalékot fizetett ki. Ilyen normál esetben nincs, hogy 2022-től 2025-ig gyakorlatilag nem is építkeztek és kivesznek 47,5 milliárd forint osztalékot. Ebből látszik, hogy milyen mértékig volt túlfinanszírozott ez az egész

– állapította meg.

Vitézy Dávid beszámolt arról, hogy a szerződés első, 2023 áprilisi, Rogán Antal által aláírt módosítása a részleges meghiúsulást is megengedte. Ennek lényege, hogy egyetlen útszakaszra vagy több, de nem az összes útszakaszra beálló mulasztás ne vezessen a teljes koncessziós szerződés megszűnéséhez - fejtette ki.

A miniszter azt mondta, a második módosításban bevezették a többletköltség-kompenzációt, amellyel az előre nem látható okok miatt többet számlázhat a koncesszor, mint ami az eredeti ajánlatában volt. Az állam teljes mértékben átvállalta az építőipari áremelkedések és a kamatemelkedések miatti többletterheket a koncesszortól - fűzte hozzá.

Kitért rá: a Magyar Közút végezné a jelenleg az MKIF kezelésében álló autópálya-hálózat üzemeltetését, amint a szerződést meg tudják szüntetni.

Vitézy Dávid azt mondta, ennek feltétele, hogy a Magyar Közút visszakapja az ehhez szükséges képességeket, az autópálya-mérnökségek kulcsait, az útellenőr-autókat, illetve azt a több mint 900 szakembert, akik az autópályák üzemeltetését végzik.

A kormány az év végétől szeretné megszüntetni a koncessziós szerződést, de ehhez kell a koncesszor közreműködése is. A jogviták rendezésére nem a magyar bíróságot, hanem egy nemzetközi választott bíróságot jelöltek – közölte. Hozzátette: ha az MKIF nem együttműködő, akkor elhúzódó, többéves választóbírósági pereskedés következhet.

Úgy fogalmazott, bár "a bukott miniszterelnök" folyamatosan minden téma kapcsán egyből külföldieket vizionál, az előző kormány volt az, amely francia üzemeltetésbe adta a budapesti repülőteret, a repülőtéri vasútra olyan koncessziós pályázatot írt ki, amelyen csak külföldiek indultak, a Budapest-Belgrád vasútvonalat a kínaiakra bízta, és oroszoknak adta Paks II-t, valamint a metrófelújítást.

Közölte: a Magyarországon tervezett gyorsforgalmiút-fejlesztések teljes költsége több mint tízezer milliárd forint. Ezeknek az újraértékelését, rangsorolását, műszaki, társadalmi, gazdasági átvilágítását el fogja végezni a közlekedési tárca, és ez alapján tud majd a kormány megvalósításukról dönteni – magyarázta.

Ugyanakkor hangsúlyozta, az elmúlt években gyakorlatilag nulla forint ment az egy- és kétszámjegyű országos főutak fenntartására. Ezért mérlegelni kell, hogy a költségvetés teherbíró képességét figyelembe véve milyen beruházásokat hajtanak végre - mondta.

A miniszter jogellenesnek nevezte, hogy az előző kormány az eredeti megállapodáshoz képest 8000 milliárd forinttal megemelte az MKIF-nek járó összeget. Megmagyarázhatatlannak nevezte, hogy az Ukrajnában zajló háború gazdasági, társadalmi és geopolitikai következményeire hivatkozva 2057-ig megemelték a koncesszió díjakat.

Elmondta: az előző kormány verseny nélkül, részben közlekedésszervezési és közlekedésbiztonsági okokra hivatkozva bízta az M1-es autópálya Bicske és M0 közötti szakaszának – eredetileg állami beruházásként tervezett - bővítését a cégre. Ez a magyarázat arra, hogy az M1-es az egyik oldalon mintegy 80 km-en keresztül le van zárva - tette hozzá.

Vitézy Dávid közölte: az Állami Számvevőszék is vizsgálja az autópálya-koncessziót, és a kormány minden információt megad ehhez.

Vitézy Dávid kitért rá: a 35 évre kötött szerződés következménye, hogy az MKIF az üzemeltetési és a legegyszerűbb szolgáltatási feladatokat is - valójában a magyar állam pénzét költve - közbeszerzés nélkül adhatja tovább.

A feladatokat ellátó vállalkozások között van Mészáros Lőrinc és Szíjj László kivitelező cége, a köveket szállító Dolomit Kft., Mészáros M1 Autókereskedő Kft. és Várkonyi Andrea kommunikációs ügynöksége – mondta.

Vitézy Dávid közölte: ez azt jelenti, hogy kilenc parlamenti cikluson keresztül az autópályák működtetéséhez és fenntartásához szükséges feladatból származó összes profit egy körhöz vándorol, bármilyen kormány is van Magyarországon.

Megjegyezte: a szerződés tartalmazza azt is, hogy ha az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás indít, a magyar államnak mindent meg kell azért tennie, hogy vitassa azt és megvédje a megállapodást. Rögzítették azt is, hogy ha a kötelezettségszegési eljárás nyomán semmissé nyilvánítják a szerződést, akkor milyen elszámolási módot kell alkalmazni – közölte Vitézy Dávid, megjegyezve, ez bizonyítja, hogy "pontosan tudták, hogy megszegik az uniós jogot".

Vitézy Dávid kérdésre válaszolva pofátlannak nevezte a Fidesz parlamenti frakciójának a költségvetési hiánnyal kapcsolatos felháborodását, valamint Orbán Viktor erről szóló közösségimédia-posztját. Indoklása szerint a hiány azért nő, mert meghamisították a költségvetést és olyan nyilvánvaló tételeket, mint a saját autópálya-koncesszoruk díja, kikozmetikáztak a költségvetésből, hogy jobban nézzen ki. A pénzügyminisztérium vizsgálja, bűncselekmény-e a büdzsé ilyen típusú meghamisítása - tette hozzá.

A miniszter az MKIF-fel összefüggésben arról, hogy mi lesz a folyamatban lévő építési beruházásokkal, azt mondta, ez attól is függ, hogyan és milyen jogi formában történik meg a szerződés megszüntetése.

Elképzelhető, hogy felmondják, de az is, hogy arra jutnak, hogy a szerződés semmis, vagy közös megegyezéssel lezárják és visszaszolgáltatják a Magyar Közút eszközeit, a náluk lévő forrásokat, amelyeket túlárazásként kaptak meg, illetve nem használtak fel.

Hangsúlyozta, olyan megoldást kell találni, amellyel elkerülhető, hogy akár évekre félbemaradjon az építkezés az M1-es autópályán, a jogi eljárásban pedig minden ponton a magyar adófizetők és a köz érdekeit fogják képviselni. Ebbe az is beletartozik, hogy az M1-esen a lezárások a lehető legrövidebb ideig maradjanak fenn - fűzte hozzá Vitézy Dávid.