Határozatképtelenség miatt csak napirend előtti felszólalások hangzottak el a parlament hétfői rendkívüli ülésén, amelyet a Demokratikus Koalíció (DK) kezdeményezett a rendkívüli hideg időjárás következményeinek enyhítéséről szóló határozati javaslata megtárgyalása érdekében. A napirendet a 199 képviselő közül 35-en szavazták meg.
Az elnöklő Latorcai János az ülés elején bejelentette, hogy valamennyi képviselő és szószóló időben leadta vagyonnyilatkozatát. Ismertette azt is, hogy Hadházy Ákos (független) mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett a bíróságtól egy rágalmazás miatt indított ügyben.
Párbeszéd: egy kisvárosnyi ember fagyott halálra az elmúlt 16 évben
Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy az elmúlt 16 évben 3 ezren, egy kisvárosnyi ember vesztette életét kihűlés következtében. Szerinte ez a Fidesz-kormány "embertelen kormányzása", rossz politikája miatt történt. A kormányt azzal vádolta, hogy lakhatási válságot és energiaszegénységet idézett elő, valamint romba döntötte a szociális ellátórendszert. Hangsúlyozta: miközben a kormány legfontosabb politikai terméke a rezsicsökkentés, ez nem jelent érdemi segítséget a legrosszabb anyagi helyzetben lévő embereknek, őket magára hagyta a Fidesz.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy reagált: a kormány az elmúlt 15 évben minden tél előtt felkészült arra, hogy segítséget nyújtson mindazoknak, akiknek erre szükségük lehet. A rezsicsökkentés mellett hívta a figyelmet a kormány által bevezetett ingyenes tűzifaprogramra is, amellyel szerinte 180-200 ezer rászorulónak segítenek. Kiemelte azt is, hogy a hajléktalanellátásra 18 milliárd forintot fordít a kormány, és több mint 10 ezer férőhely áll rendelkezésre.
Mi Hazánk: a januári rezsistop a gazdaságpolitikai kudarc beismerése
Apáti István (Mi Hazánk) azt mondta: a kormány teljes gazdaságpolitikai kudarcának egyértelmű beismerése, hogy a kormánynak három hét hideg idő miatt be kell avatkoznia a rezsiszámlákba. Normális, jól működő országban, tisztességes munkabérek mellett ez elképzelhetetlen lenne - jegyezte meg.
Szerinte a kormány által javasolt 30 százalékos januári rezsikedvezmény legfeljebb 40 ezer forintot jelent a családoknak, ezzel szemben a Mi Hazánk javaslatával legalább 80 ezer forinttal járnának jobban az emberek.
Azt is megjegyezte: az áram árának 82 százaléka rendszerhasználati díj, ezért legfőbb ideje lenne, hogy ezt mérsékeljék, és Mészáros Lőrinc "visszafogja magát".
A jelenlegi politikai helyzetet úgy jellemezte: két szélsőséges párt, a Fidesz és a Tisza marakodik a hatalomért, míg a Mi Hazánk Mozgalom programalapú, gyűlöletmentes kampányt folytat.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára úgy reagált: mindenkire azonos módon érvényesülnek a rezsivédelem szabályai Magyarországon, 10 háztartásból 10 rezsicsökkentett áron vásárol távhőt, 10-ből 9 rezsicsökkentett áron vásárol gázt és tízből nyolc rezsicsökkentett áron vásárol villanyt.
Nincs még egy ilyen rendszer Európában, amely mindenkinek hasonló feltételek mellett világpiaci ár alatti energiabeszerzést biztosít - hangsúlyozta.
A rendszerhasználati díjról azt mondta: ez szükséges ahhoz, hogy "atombiztos" módon működjön a rendszer.
A Tisza Párt és a kormány ellentétével kapcsolatban az államtitkár kijelentette: a rezsivédelemben is a kormány jelenti a biztonságot
Teljes körű fogyasztóvédelmi razziát javasol a Jobbik
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy a hideg miatt végrehajtott kormányzati beavatkozás egyfajta beismerése annak, hogy óriási probléma alakult ki Magyarországon. Ez a probléma pedig részben visszavezethető egy lakhatási krízisre - tette hozzá.
Nem lehet elhallgatni a korábbi devizahitelesek tragédiáját, akik közül több százezren szenvednek rezsijellegű problémákkal, kifizetetlen számlákkal, egymásra rakódó tartozásokkal - jelentette ki a képviselő.
A politikus javasolta, hogy a kormány hajtasson végre egy teljes körű fogyasztóvédelmi razziát.
Hangsúlyozta, hogy éppen hétfőn látott napvilágot egy uniós végzés, ami megerősíti a Marczingós László ügyvéd által az Európai Unió Bíróságán elért sikert, illetve kimondja, hogy a kormányzat ezen a területen nem megfelelő jogalkotási formulát használt.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára válaszában felhívta a figyelmet, hogy november 15. és április 30. között kilakoltatási moratórium van érvényben. Senkit nem fenyeget az a veszély, hogy az utcára tegyék ebben a hidegben - nyomatékosította szavait.
A devizahitel-válság története ott kezdődik, hogy 2010-ben, a baloldali kormányzás utolsó évében közel egymillió családnak volt 7300 milliárd forintnyi devizahitel adóssága - emelte ki. Őket a nemzeti kormány 2010-től 2025-ig fokozatosan kimentette a devizahitelezés csapdájából - hangsúlyozta. Az első lépés a devizahitelesek védelmében bevezetett kilakoltatási moratórium volt, majd a kabinet lehetővé tette az egy összegű végtörlesztést, később pedig a devizahitelek forinthitelre való átváltását - emelte ki.
Répássy Róbert arra is kitért, hogy a kormány 2022-ben kamatstopot hirdetett, ami 4-500 milliárd forintnyi hiteltartozástól menti meg az adósokat.
Az államtitkár azt mondta, csak az garantálhatja, hogy ne szálljanak el a lakáshitelek, ha ez a kormány folytatja a munkáját.