Brüsszeli sajtótájékoztatóján a miniszterelnök amellett, hogy értékelte a magyar elnökség első felét, szólt a japán katasztrófáról és az észak-afrikai arab államokban megindult változásokról is. Orbán Viktor kiemelte: a magyar elnökség az unió legégetőbb problémáit igyekezett programjára felvenni, és eltökélt szándéka, hogy ezekre megnyugtató válaszokat találjon. A siker karnyújtásnyira van, a munka nagy részét elvégeztük - szögezte le.
Kétségkívül igaz, hogy a félidei eredmény nem végeredmény, azonban félidőben is érdemes elemezni, hogy a pályára lépett csapatok milyen teljesítményt nyújtottak - kezdte brüsszeli sajtótájékoztatóját Orbán Viktor.
Három rendkívül fontos kérdésben sikerült eredményt elérni az elmúlt napokban, ezeket az eredményeket a migráció, a Duna-stratégia és a romastratégia területén értük el - mondta. A migráció kérdésével összefüggésben a kormányfő kiemelte: a bel- és igazságügyi minisztereknek a Tanácsban sikerült egyetértésre jutni a jelenleg az arab világban zajló és az unió vállára nehezedő migrációs nyomás rövidtávú kezeléséről. Hozzátette: megegyezés született arról is, hogy májusban ismét lesz egy bel- és igazságügyi csúcs, ahol a közép- és hosszú távú megoldásokat fogják megvitatni és - reményei szerint - azt el is fogják fogadni.
A romastratégiával kapcsolatban Orbán Viktor hangsúlyozta: megszületett az a keretdokumentum, mely jó esélyt ad arra, hogy a júniusi csúcson a miniszterelnökök elfogadják az unió történetének első összeurópai romastratégiáját.
Az elnökségi félévről szólva a kormányfő úgy fogalmazott: nem egy fesztiválszerű elnökség megvalósítására törekedtek. Magyarázatképpen hozzátette: "egy olyan elnökséget gondoltunk el, amely kiválogatja a legnehezebb kérdéseket, és az elnökségi program központjába e legnagyobb kihívásokat helyezte". Ilyenként említette az európai gazdasági kormányzást megalapozó hatos jogszabálycsomag elfogadtatását, és az európai energiastratégia kereteinek kialakítását. Hasonlóan kényes kérdésként tekintett a miniszterelnök a bővítésre is. Ezzel összefüggésben kiemelte: "itt szélviharral szemben megyünk, hiszen az unión belül a bővítéssel kapcsolatban soha nem tapasztalt pesszimizmus uralkodott el".
E témákból is látható, hogy Magyarország a legnehezebb problémák kezelését tette elnökségi programjának fókuszába, és e kényes területeken akar haladást elérni - szögezte le Orbán Viktor. Hozzátette: bíznak abban, hogy a szisztematikusan elvégzett aprómunka meghozza gyümölcsét, és az említett területeken áttörést tudnak elérni.
Az elnökségi program ismertetésén túl a kormányfő szólt a nem várt eseményekről is, melyekről megjegyezte: ezek talán a legnehezebb helyzetek. Bennünket két ilyen esemény ért, az egyik a japán katasztrófa, a másik az arab világban megindult változások. Mindez 2011-ben, az unió kommunizmus utáni legnehezebb évében történik - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az ügy sínen van!
Tizenkét miniszteri informális tanácsülést bonyolítottunk le, az egyiket egy különösen érzékeny témában, a családok védelmének kérdésében - folytatta beszédét a miniszterelnök. Mint mondta, összegyűjtötték azokat a családvédelemmel kapcsolatos gyakorlatokat, amelyek Európában a legsikeresebbnek bizonyultak.
Az ügy sínen van, és semmilyen körülmény nem utal arra, hogy ez a vonat kisiklana - jelentette ki a gazdasági kormányzásról szólva. Hozzáfűzte: ez a hat jogszabályból álló csomag be fog futni a végállomásra. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a miniszterelnökök a Tanácsban már egyetértettek, és úgy látja, hogy az Európai Parlament is konstruktívan viszonyul a kérdéshez. Remélem, hogy a vitás kérdéseket a hátralévő időben sikerül majd elsimítani - jegyezte meg.
Az európai szemeszterről szólva kijelentette: áttekintették a tagállamok és az unió egészének makroökonómiai helyzetét, jóváhagyták a költségvetési konszolidáció és a szerkezeti reformok prioritásait. Úgy fogalmazott, a következő három hónapban az a feladat, hogy a tagállamok határidőre elkészítsék a nemzeti reformprogramjaikat, stabilitási és konvergencia programjukat. Mi, magyarok, ezt a szerdai kormányülésen már jóváhagytuk és elküldtük Brüsszelbe - fűzte hozzá.
Átütő eredmények
A siker karnyújtásnyi távolságra van, hiszen a munka nagy részét már elvégeztük - hangsúlyozta Orbán Viktor. Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) felállításának ügyéről szólva elmondta, hogy ennek fő elemeit megalkották, most a nemzetközi szerződés kidolgozása van napirenden. Az ESM fel fog állni a magyar elnökség végéig - jelentette ki a kormányfő.
A kohéziós politikával kapcsolatban elmondta: annak tartalma a következő időszakra megállapított költségvetés tartalmával függ össze. A költségvetési vita a lengyel elnökség idejére esik, így a magyar elnökségre az előkészítés feladata hárult. Megalkottunk egy közös politikai szándéknyilatkozatot, ami arról szól, hogy a kohéziós politikát az EU a jövő szempontjából fontosnak tartja, és erős elkötelezettséget mutat annak megőrzése mellett - szögezte le.
Az energiapolitikáról szólva úgy nyilatkozott: átütő eredményeket értek el. Orbán Viktor a legfontosabbnak azt tartotta, hogy sikerült kimondani: el kell érni az unión belül, hogy minden tagállam két független forrásból tudja biztosítani az energiaellátását. Ez a közép-európai térség számára életbevágóan fontos döntés volt - fűzte hozzá magyarázatképpen.
Eredményes stratégiák
Orbán Viktor elmondta azt is, az Európai Bizottság elkészítette a roma keretstratégiát. A romastratégia sikert ígérő stratégia, mivel az emberjogi kérdéseken túl a hangsúlyt a felzárkóztatásra helyezi, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás kérdéseit emeli ki, és itt akar összeurópai minőségi javulást elérni - jelentette ki.
A Duna Stratégia kapcsán a kormányfő megjegyezte: a részt vevő országok között megegyezés született arról, hogy melyik ország melyik területet fogja vinni. A megállapodás létrejött, az Európai Tanácsnak lehetősége van arra, hogy a 2011-es júniusi csúcson jóváhagyják a végleges koncepciót.
Az európai szabadalom ügyéről szólva Orbán Viktor aláhúzta: az Európai Unióban működni fog az egységes szabadalmi oltalom rendszere, hiszen ennek elfogadása márciusban, huszonöt tagállam részvételével megtörtént. Ez a belső piac szempontjából óriási eredmény - tette hozzá.
A miniszterelnök úgy folytatta, februárban sikerült aláírni az Európai Parlamenttel azt a dokumentumot, amely tartalmazza az európai polgári kezdeményezés részletes szabályairól szóló rendeletet. Ennek értelmében például egymillió aláírás megszerzése esetén kezdeményezni lehet európai jogszabály megalkotását, vagy módosítását. Ez az eredmény szélesíti az európai polgárok részvételi lehetőségét.
Bővítés: drámai a helyzet
Orbán Viktor kiemelte: az Európai Unióban a helyzet a bővítés szempontjából drámai. Elmondta: 1996 óta nem volt ilyen mélyponton a bővítés ügye, amely ennyire csekély támogatást élvezne a tagállamok és az európai polgárok körében. Kétségek, fenntartások, félelem és bizonytalanság tükröződik atekintetben, hogy szolgálják-e a tagállamok érdekét a további bővítések. Erre a kérdésre az európai vezetők nem adnak egyértelmű választ - szögezte le Orbán.
Elmondta azt is: a horvát csatlakozás esetében falakba ütközik az elnökség. A románok és a bulgárok schengeni csatlakozásának ügyében sikerült elérni, hogy egy korrekt jelentésben kimondják: mindkét ország technikailag felkészült arra, hogy csatlakozzon a zónához.
Offenzív politika
A kormányfő azt mondta: a közép-európaiak legfontosabb küldetése, hogy a bővítést támogatók összefogásával offenzív politikát kezdeményezzenek. Ezzel megváltozhat a bővítéshez való hozzáállás - fűzte hozzá.
Orbán Viktor szólt arról is, célszerű lenne elérni, hogy az unión belül a tagállamok a Nyugat-balkáni térségben ne terhet, hanem növekedési potenciált látssanak, mint hajdan Közép-Európában, amely az unió egyik növekedési motorjává vált. Ezt a gondolatot kellene népszerűségre és győzelemre vinni a következő időszakban - hangsúlyozta.
Hozzátette: a mostani bővítés nem az unió határait tolná ki. Ez egy enklávé, bekerített terület az EU testében - fogalmazott a kormányfő. Így tehát a feladat, amit meg kell valósítani, nem a határok keletre tolása, hanem egy már körülkerített térség befogadása - jegyezte meg Orbán Viktor.
Nyitva kell tartani a vitát
A macedón csatlakozás kapcsán Orbán Viktor elmondta: nem helyénvaló politikai stratégia, ha egy belépni szándékozó országgal szembeni igényeket a tárgyalások megkezdésének feltételéül szabják. Nem szerencsés politikai stratégia, hogy nem engedjük meg egy országnak a csatlakozási tárgyalások megkezdését egy politikai konfliktus miatt - jegyezte meg. A bővítés kérdését újra és újra fel kell vetni, és a lehető legmagasabb szinten is képviselni kell, hogy Macedóniával minél hamarabb kezdődjenek meg a tárgyalások - szögezte le.
A schengeni csatlakozás ügyében Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy Románia és Bulgária technikailag képes arra, hogy ellássa az unió külső határainak védelmét, de politikai okokból blokkolják a csatlakozásukat a schengeni térséghez. A magyar elnökség nem tudja megváltoztatni a blokkoló országok politikai ítéletét, egyetlen dolgot tud tenni: nyitva tartja a vitát, és megpróbálja a románok és a bulgárok méltányos elbánását indokló érveket újra és újra minden szinten bemutatni egészen addig, míg politikai eredmény nem születik - fűzte hozzá a miniszterelnök. Az volna a méltányos Bulgáriával és Romániával szemben, hogyha teljesítették, amit kértünk tőlük - márpedig teljesítették -, akkor befogadjuk őket a schengeni övezetbe - jelentette ki a kormányfő.
Az alkotmányozás nagy sikere Magyarországnak
A magyar alkotmányozási folyamatról szólva Orbán Viktor leszögezte: büszke arra, hogy 21 éves adósságát törleszteni tudja a magyar politika választópolgárai felé. Mi vagyunk az egyetlen olyan ország Közép-Európában, mely a kommunizmus összeomlása óta nem volt képes új alkotmány megalkotására - tette hozzá. A parlamenti erőviszonyok lehetőséget adnak ennek a munkának az elvégzésére, a jövő héten már az utolsó szavazás is megtörténik ebben az ügyben - tájékoztatott Orbán Viktor. Jó reményekkel vagyok atekintetben, hogy egy életerős, Magyarországot versenyképessé tevő, és egyúttal jogi értelemben esztétikailag szép dokumentumot fogad majd el a magyar parlament a következő héten. Az alkotmányozás nagy sikere Magyarországnak - jegyezte meg a kormányfő.
Fel kell építeni egy új gazdasági és társadalmi rendszert
A költségvetési deficitre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy az uniót gyötrő gazdasági bajok egyik fontos oka az, hogy a prudens gazdaságpolitika értékét néhány tagállam szem előtt tévesztette, köztük Magyarország is. Leszögezte: a magyar költségvetés hiánya 2011 végére 3 százalék alatt lesz, és strukturális deficit-csökkentő lépéseket is végre fog hajtani Magyarország, sőt néhány lépés esetében már el is kezdődött a végrehajtás. A táppénz mértékét 50 százalékkal csökkentettük, bejelentettük, hogy teljesen átszervezzük a nyugdíjrendszert, segélyek helyett munkalehetőséget biztosítunk, ezért csökken a munkanélküli segély időtartama - sorolta. Orbán Viktor leszögezte: nem megszorítani kell, hanem fel kell építeni egy merőben új gazdasági és társadalmi rendszert egész Európában és Magyarországon is. A terv az, hogy a most 82 százalékos magyar államadósságot a kormányzati ciklus végére 65-70 százalék közötti sávba vigyük le - fűzte hozzá.
A magyar kormányfő elismerését fejezte ki az olasz vezetésnek, hogy megküzdöttek az észak-afrikai menekülthullám veszélyével. A rövid távú intézkedésekben teljes egyetértés volt, és Orbán Viktor szerint kielégíti az olasz igényeket jelen pillanatban az, hogy a következő, májusi ülésen megkezdődik a vita a közép- és hosszú távú megoldásokról.
(fidesz.hu)