Orbán Viktor beszéde

Fontos - 2006-10-07

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Örülök, hogy ilyen jó hangulatban találom Önöket. Talán ez azért lehet így, mert győztünk. Hiába, minden nyavalyára a győzelem a legjobb orvosság. Csak a vasárnapihoz hasonló szép győzelmet kívánok mindannyiunknak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Október 6-a másfél évszázada a magyar becsület napja, a becsületé, mert 13 tábornokunk és az első miniszterelnökünk szembe mert nézni a sorssal. A becsület napja, mert vállalták, amit számukra kimért a végzet. Bennünket is az hozott ide, hogy úgy érezzük, ma kockán forog hazánk becsülete. Azért vagyunk ma itt, mert az országot újra magával ragadta a történelem sodrása, 1990 után ismét a történelem sodorvonalába kerültünk. Mindannyian érezzük, történelmi időket élünk, és történelmi jelentőségű változások előtt állunk. Az önkormányzati választás vízválasztó volt. Az MSZP történelmi vereséget szenvedett, az igazság pedig történelmi győzelmet aratott.

 

 

 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Egybegyűltek! Magyarország most már soha sem lesz olyan, mint eddig volt. Megtörtént az erkölcsi ébredés, a kijózanodás és leszámoltunk néhány illúzióval. Új korszak kezdődött. Ilyen helyzetbe még soha sem került az ország. Ilyen súlyos erkölcsi válságba még soha sem jutottunk, ilyen mélyponton még nem volt Magyarország. Vasárnap a választók kifejezték az akaratukat, ítéletet mondtak a történtekről, és ezzel megteremtették az esélyét, hogy meginduljunk a mélypontról felfelé. Ezért most már nem az a kérdés, Kedves Barátaim, hogy ki a hibás, ezt mindannyian tudjuk, a felelős már lebukott, és az emberek ítéletet is mondtak erről. Most már az a kérdés, hogy mi a megoldás, merre tovább. Átéltük már néhányszor, hát megtanultuk, hogy a történelem sodrásában már nem veszélytelen hajózni, hiszen az örvények nagyobb hajókat is a mélybe ránthatnak, mint a miénk. A nemzetek mindig, minden korban akkor sodródnak örvénylő vizekre, amikor meginog, amikor veszélybe kerül az alapvető erkölcsi rend. Amikor az emberek egymás szemébe néznek, és ott csak gyanakvást, csak bizalmatlanságot látnak.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az erkölcsi rend nem valamiféle elvont szabályzat. Az erkölcsi rend egészen egyszerű és hétköznapi dolgokból áll össze. A rendőrről nem azt feltételezzük, hogy ellopja a pénzünket, hanem azt, hogy megvéd. Az orvosról nem azt gondoljuk, hogy megmérgez valamivel, hanem azt, hogy meggyógyít, a kőművestől nem arra számítunk, hogy szétveri a házunkat, hanem arra, hogy felépíti, és a miniszterelnök szavaiban nem kell kételkednünk, mert igazat mond. Erre a rendre, erre épül az, amit bizalomnak nevezünk, és ami nélkül semmilyen emberi közösség nem képes fennmaradni. Ami nélkül nincs társadalom, nincs demokrácia, nincs törvény, és nincs szabadság sem. Az alkotmányos, a politikai és a gazdasági válságok persze súlyos megpróbáltatást jelenthetnek minden nemzet számára. De mindaddig biztonsággal kezelhetők, amíg az alapvető erkölcsi rend fel nem borul. Mert bármely felkavaró válság viharaiból csak úgy lehet kihajózni, ha az iránytűnket a közös erkölcsi rendből fakadó bizalomra helyezzük. Ha megbízhatunk abban, hogy a hajó legénysége nem dob álmunkban a vízbe minket, nem fosztja ki a csomagjainkat, és a hajó kormányosa arrafelé vezeti a hajónkat, ahová a jegyünket megváltottuk. Emberi közösség csak a bizalom erejével képes összefogni, és csak a bizalom erejével képes a válságok túléléséhez nélkülözhetetlen egységet megteremteni. Hogyan is lábalhatnánk ki a bajból, amelyikbe kerültünk? Hogyan tudnánk a történelem örvénylő vizein biztonsággal hajózni, ha nem tudunk egymás szemébe nézni, mert folytonosan kételkednünk egymás szavában, folytonosan gyanakodnunk kell egymás cselekedeteiben?

 

Magyarországon most ez került veszélybe. Mert ahogy az ország legfőbb közjogi méltósága és erkölcsi tekintélye fogalmazott, morális válságot idézett elő a papíron még hivatalban lévő miniszterelnök. Ha ez így megy tovább, kedves Barátaim, a bizalmatlanság sűrű és nehéz köde mindent megül majd, a hazugság pókhálója mindent besző, a csalás, a megtévesztés megfertőzi hazánkat, legyengíti közösségeinket, és szétzilálja a kapcsolatainkat. Szomorú, egyszersmind igazán veszélyes az a jelen helyzetben, hogy akik egyszerű mozdulattal megoldhatnák ezt a morális válságot, akiknek módjukban állna elhárítani a veszélyt, nemet mondtak a válság megoldására, és a mai napon csapdába zárták Magyarországot.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A szocialisták az önkormányzati választások után nemcsak arra kaptak lehetőséget, hogy megoldást kínáljanak a válságra, és ezzel némiképp javítsák azt, amit elrontottak, hanem arra is, hogy a saját hitelességüket megmentsék és újrateremtsék. Ezt a lehetőséget a mai napon az Országgyűlésben elszalasztották. Azzal, hogy a hazug, esküjét megszegő politikus mögé fölsorakoztak, magukra vállalták, letörölhetetlenül magukhoz kötötték a hazugságot.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hát mit gondolnak? Mit gondolnak, mi történik majd? És ki fog hinni nekik, amikor legközelebb előállnak a javaslataikkal? Mit fognak mondani? Azt, hogy bízzon bennünk, mi garantáltan becsapjuk? Mi mindig bátran kiállunk a hazugságok és a hazug politikusok mellett?!

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az igazi gondot számunkra persze nem a Magyar Szocialista Párt sorsa jelenti. Számunkra hazánk jövője a fontos. Csapdába került az ország, mert az emberek szembekerültek a kormánnyal. Vagyis a választók szembekerültek választott vezetőikkel, s most teljes erőből egymásnak feszülnek. A miniszterelnök nem hallgat az emberekre, az emberek pedig nem hallgatnak és nem is fognak hallgatni a miniszterelnökre. Ez a helyzet nem vezet sehova, a következményei pedig beláthatatlanok: zuhanni fog a forint, szorult helyzetbe jutnak a devizahitelt felvett családok, a befektetők szedik a sátorfájukat és az egész magyar gazdaság megrendülhet. Mindezt miért? Azért, hogy egy hazug politikus néhány hétig vagy egy-két hónapig még hatalmon maradjon. Ma föláldozták az országot egy lebukott politikusért.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Egybegyűltek! Vasárnap a választók meghúzták a vészféket. A választók akarata világos: helyre akarják állítani az erkölcsi rendet, vagyis azt az állapotot, amikor ismét bízhatunk abban, hogy a rendőr védelmet nyújt, az orvos gyógyít, a kőműves épít, a miniszterelnök pedig igazat mond. Ezt az állapotot csak úgy lehet helyreállítani, ha az, aki felborította, távozik.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez a választók akarata, ezzel az akarattal száll szembe mind a kormányfő, mind a kormány, mind a Magyar Szocialista Párt. Márpedig aki egy demokráciában a választók akaratával dacol, valójában a történelem szelével fordul szembe. A kérdés az: van-e értelme dacolni a történelem szelével, vagy okosabb átállítani a vitorlákat. Az a hajó, amelynek legénysége nem látja be, hogy mindig a szél az erősebb, és nem állítja át a vitorláit időben, előbb-utóbb menthetetlenül fölborul.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaink, tisztelt Egybegyűltek! Azt is ki kell mondanunk, hogy a magyar szocialisták másodszor áldozzák föl az országot. A miniszterelnök hatalmon maradása ismét ezermilliárdokba kerül majd az embereknek. Erre megy majd el az adóemelés, a vizitdíj, és minden forint, amit kipréselnek az emberekből. Kérek mindenkit, gondoljanak arra: amikor magasabb adót, receptdíjat, vizitdíjat kell fizetni, akkor ezzel a miniszterelnök hatalomban maradásának árát fizetik a magyarok.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi, akik 1988-ban és 89-ben tüntettünk a hazugságok, a csalások, a megtévesztések ellen, soha álmunkban sem gondoltuk volna, hogy mindez megtörténhet. Hogy mindez megtörténhet velünk, 16 évvel a rendszerváltoztatás után, Magyarországon. Kérem, gondolják végig, hogy személyes életükben mi mindent vállaltak és viseltek el az elmúlt 16 évben azért, mert hittek abban, hogy egyszer jobb lesz. Hogy a demokrácia jobb életet hoz majd Önöknek, a családjuknak és az országnak. Ha most úgy érezzük, csalódtunk, akkor is tudnunk kell: nem a demokráciában csalódtunk, nem az értékeink, nem az eszméink buktak meg, hanem egy rossz politika. Nem az álmaink vezettek bennünket tévútra, hanem néhány politikus.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A morális válsággal való szembesülés, az erkölcsi kijózanodás, amely vasárnap, a választások alkalmával tisztán megmutatkozott, egyben új lehetőséget is teremt. Lehetőséget kapott Magyarország az újrakezdésre, lehetőséget kaptunk arra, hogy kijavítsuk, amit néhány politikus elrontott. Igazi megnyugvás és stabilitás csak akkor lesz, ha most nekünk sikerül tiszta lapot nyitnunk. Ami azt jelenti, hogy mindenekelőtt helyreállítjuk az erkölcsi rendet, az egymás iránti bizalmat és megindulunk a nemzeti megegyezés felé. Ehhez le kell számolnunk, kedves Barátaim, néhány megcsontosodott illúzióval is. Le kell számolnunk azzal az illúzióval, hogy négyévenkénti szavazásokkal mindent meg lehet oldani. Megtanultuk, hogy minden hatalommal, még a közakaratból eredő hatalommal is vissza lehet élni. A legtökéletesebben szervezett politikai élet sem pótolhatja a vezetők felelősségét, nem vethet gátat az erkölcstelenségnek, nem védhet bennünket a hazugságoktól. Ha így gondoltuk, hát illúzió volt. Tiszta lapot csak akkor nyithatunk, ha mi most nem valami ellen, hanem valami mellett állunk ki.

 

Mi most nem egy személy ellen tüntetünk, róla a választók már döntöttek, és rajta már túllépett a történelem. Mi nem magunkért, nem mások ellen, hanem Magyarországért vagyunk most itt. A tiszta lap, kedves Barátaim: fehér. Fehér politikát jelent. Nem pirosat és nem narancssárgát, hanem fehéret. Fehér politikát és fehér gazdaságot. Ezért kell most, az elkövetkező napokban, az elkövetkező hetekben elszántan és méltósággal kiállnunk. Ezért érdemes, erre érdemes igent mondanunk.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azért jöttünk hát össze, mert szeretnénk kivezetni a csapdából hazánkat. Eddig azt kértük Önöktől, hogy legyenek kedvesek és támogassák a \"Jó reggelt, Magyarország\" kiáltványt. A vasárnapi választások megmutatták, hogy az emberek támogatták a kiáltványunkat és győzelemre segítették azt. Vagyis győztünk!

 

Kedves Barátaim, tisztelt Egybegyűltek! Ma délben a miniszterelnök azt mondta a Parlamentben, hogy nem hamisították meg a gazdasági adatokat, és nem tévesztették meg a választókat. Vagyis, ha rajtuk múlik, minden úgy folytatódik, ahogy eddig ment. Ezt nem fogadhatjuk el. Szégyen, kedves Barátaim, szégyen, hogy az Országgyűlésben napról napra hazugságokat kell hallgatnunk és el kell viselnünk, hogy a számszerű többség mögé bújva semmibe vegyék az elemi erkölcsi értékeket. Szégyen, hogy közben el kell viselnünk, hogy a miniszterelnök hetente tartson nekünk hazug és képmutató erkölcsi prédikációkat.

 

Emellett nem mehetünk el többet szó nélkül! Ezért most arra biztatjuk Önöket, hogy álljanak ki! De nemcsak biztatjuk Önöket, hanem mi is kiállunk minden nap. Minden nap délután 5 és 6 óra között itt leszünk, itt lesznek az ellenzék parlamenti képviselői minden nap, itt lesznek, és Önökkel együtt teszünk hitet a hazugság ellen, és Magyarország mellett! Holnap 5 órakor Áder János áll majd itt és szól majd Önökhöz. Kérem, álljunk ki! Ezt kell tennünk minden nap, akkor is, ha tudjuk, hogy ez nehéz és hosszú is lehet.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az azonban már nem elég, hogy mi újra és újra csak kérünk Önöktől. Most már nekünk, politikusoknak is cselekednünk kell valamit. Valamit, ami világos és egyértelmű beszéd. Kedves Barátaim! A bűnben nem az a legrosszabb, hogy elkövetjük, hanem az, ha elhisszük, hogy nincs kiút belőle. Sokan megtapasztaltuk ezt a saját életünkben. De ez nemcsak a személyes életünkre érvényes, hanem az egész nemzet életére is. Most már a politikusoknak is - megfelelve a választók akaratának - példamutatással kell segíteniük a helyes erkölcsi rend helyreállítását. Ezért itt és most útjára indítjuk az \"Igen, Magyarország\" Chartát.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi, a polgári demokratikus ellenzék hívei, akik a rendszerváltoztatás idején közösen küzdöttünk a diktatúra hazugságai ellen, és sokakkal együtt kivívtuk Magyarország függetlenségét és szabadságát, most, amikor morális válság alakult ki, az erkölcsi rend helyreállítása érdekében megfogalmazzuk és útjára bocsátjuk az \"Igen, Magyarország\" Chartát. Mi, a Charta elindítói úgy látjuk, hogy Magyarország azért került morális és pénzügyi válságba, mert vezető politikusai nemet mondtak a miniszterelnöki és képviselői esküre, nemet mondtak az igazságra, nemet mondtak a köztársasági elnöki tekintélyre, végső soron nemet mondtak a magyar emberekre. A válságból kivezető út ezért csak az igenek mentén haladhat.

 

Meggyőződésünk, hogy Magyarországra kell igent mondani, ezért adtuk a Chartának az \"Igen, Magyarország\" címet. A kezdeményezéssel az a célunk, hogy az ország mielőbb kiutat találjon a csapdából, és úrrá lehessen az elhatalmasodó erkölcsi válságon. Hiszünk abban, hogy a megoldás az erkölcsi rend helyreállítása, ami a politikusok személyes példamutatása nélkül nem valósulhat meg. Ezért mi, a Charta elindítói és aláírói először is igent mondunk minden magyar emberre, politikai és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, és ezzel igent mondunk a nemzet egységére. Ez azt jelenti, hogy minden politikusnak kötelessége, hogy hivatalba kerülve mindenkit képviseljen, így azokat is, akik nem rá szavaztak. Ez azt jelenti, hogy sorsfordító intézkedéseket, nagy reformokat csakis nemzeti egyeztetés mellett valósíthatunk meg. Igent mondunk a megmaradt állami vagyon védelmére is.

 

Másodszor: igent mondunk az igazság védelmére. Ez azt jelenti, hogy minden politikusnak kötelessége mindent megtennie az igazság védelméért, azért, hogy az emberek tisztán lássanak az ország helyzetét illetően, és mindenkor az igazság ismeretében tudjanak dönteni a saját és hazájuk jövőjéről.

 

Harmadszor: igent mondunk a demokráciára, a köztársasági elnöki méltóságra és a betartott esküre. Ez azt jelenti, hogy az olyan politikusokat, akik nem tartják tiszteletben a demokráciát, a köztársasági elnöki méltóságot vagy megszegik hivatali esküjüket, kiközösítjük magunk közül. Igen, mi azt valljuk, a miniszterelnöki eskü kötelez, és megszegése a hivatal elvesztését kell, hogy maga után vonja.

 

Negyedszer: igent mondunk a felelősségre és a számonkérésre. Ez azt jelenti, hogy mi, a Charta elindítói tisztában vagyunk a saját felelősségünkkel, és mindig készek vagyunk arról számot adni. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a politikusok felelőssége ugyanúgy számon kérhető legyen, mint minden más foglalkozás esetében. Igen, azokat, akik az országot válságba sodorták, felelősségre fogjuk vonni!

 

Ötödször: igent mondunk a magyar emberek alkotmányos jogaira. Ha úgy érzik, becsapták őket, békésen tüntethessenek és tehessenek meg mindent érdekeik védelmében. Mi, parlamenti képviselők is mindent megteszünk azért, hogy az alkotmányos jogaikat gyakorló embereket ne bélyegezhessék meg, legyenek jobboldaliak, baloldaliak vagy éppen liberálisok. Továbbra is azt valljuk, hogy az erőszak nem megoldás semmire, az erőszak nem jó válasz a hazugságra, a demokráciát csak demokratikus eszközökkel lehet megvédeni és talpra állítani.

 

És hatodszor egy aktuális záradék: igent mondunk a választók akaratára. Tudjuk, hogy tavasszal megtévesztették őket. Mégis tekintettel a vészhelyzetet előidéző közvetlen pénzügyi válságra, az ország stabilitása érdekében nem követelünk előrehozott választásokat. Egyúttal elvárjuk, hogy a kormánypártok tartsák tiszteletben a választók akaratát, és a múlt vasárnapi választások eredményének megfelelően állítsanak új, hiteles miniszterelnököt és szakértőkből álló nemzeti egységkormányt az ország élére.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ahhoz, hogy a politikusok ki tudják vezetni az országot a napról napra fojtogatóbb csődből és csapdából, tiszta lappal kell indulniuk, mert a politikusok csak így szerezhetik vissza az emberek bizalmát. Ezért felszólítunk minden olyan politikust, aki önkormányzati vagy parlamenti választás révén tisztséget visel, hogy csatlakozzon az \"Igen, Magyarország\" Chartához, mondjon igent a politikusok példamutatására és mondjon igent Magyarországra.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim! Kérem Önöket, nézzenek most szét! Ki tudna, ki tudhatna egy ilyen erőnek ellenállni? Miféle erő vagy miféle karhatalom? Ez a sok százezer megfeszülő kar képes lenne minden követ megmozgatni. A sok százezer egymásba kapaszkodó ember képes bármilyen hatalmat elsodorni. De, kedves Barátaim, a mi erőnk, a demokraták ereje más, nem fizikai természetű. A mi erőnk a méltóság, a fegyelmezettség és a kitartás ereje. Állhatatos kitartásunk és kiállásunk a demokrácia mellett bátrabb minden szózuhatagnál, elszántságunk szilárdabb minden nyers indulatnál.

 

Kedves Barátaim! Mi a hazugságot akarjuk elsöpörni, és a nemzetet akarjuk felemelni. Mi tudjuk: a hazugságból csak erőszak nőhet ki. De mi az igazságot akarjuk, mert tudjuk, hogy az igazságból béke lesz és nyugalom. Az igazság ugyan nem a mi tulajdonunk, de mi elfogadjuk mércének. Ez az út vezet a békéhez, ahhoz a békéhez, amelyre mindannyian vágyunk. Az igazság nélküli béke hamis. Valójában börtön és elemésztő apátia. Az őszinte béke, a hazugság elutasítása csak kiállás útján érhető el. Az őszinte béke csak a hazugság elutasítása után jöhet csak el.

 

Kedves Barátaim! Az igazság szabaddá tesz. Csak az igazság tesz szabaddá!

 

Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!