Iktatta jelöltségét a román elnökválasztásra a központi választási bizottságnál (BEC) vasárnap Crin Antonescu, a bukaresti koalíciós pártok közös államfőjelöltje.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke, aki 35 év után vasárnap kilépett pártjából, a bukaresti kormányt alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD), a PNL és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által létrehozott Románia Előre választási szövetség jelöltjeként indul a megismételt elnökválasztáson. A kormánypártok a szükséges 200 ezer helyett 1,7 millió támogató aláírást gyűjtöttek össze államfőjelöltjük számára.
Az egymás hangját elnyomni próbáló demonstrálók által keltett hangzavar közepette mondott rövid beszédében rámutatott: azért kéri a polgártársai bizalmát és az abban rejlő hatalmat, hogy megvédje és megerősítse Romániát. Azt mondta: az országnak nemcsak államfőre, hanem vezetőre van szüksége, aki képes összefogni az építő energiákat, lehetővé tenni, hogy az erősek az országért dolgozzanak, a gyengék pedig védelemben részesüljenek.
Antonescu kijelentette: nem mindenki örül jelöltségének, sokan a célegyenesben is megpróbálták visszaléptetni, de ez nem ingatta meg, nem fog meghátrálni. A kormánypártok jelöltje arra utalt, hogy Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke arra próbálta rávenni Marcel Ciolacu PSD-elnököt és kormányfőt, hogy a kormánykoalíció Antonescu helyett inkább Ilie Bolojan ideiglenes államfőt indítsa az elnökválasztáson, akit az USR is hajlandó lenne támogatni, saját jelöltje helyett. A közös államfőjelölt lecserélését azonban a kormánypártok elutasították és teljes támogatásukról biztosították Antonescut.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a koalíció közös jelöltjét magyar újságíróknak nyilatkozva úgy jellemezte: Antonescu tapasztalt politikus, tiszteli a magyarokat, értéknek tekinti az országban élő nemzeti közösségeket, az identitás megőrzését, ellentétben Calin Georgescuval, aki szerint "Románia adott a kisebbségnek földet és levegőt, az legyen elég!".
Az RMDSZ vezetője szerint az elnökválasztáson a magyarság szempontjából az a kérdés, hogy
A PSD, a PNL és az RMDSZ azt követően döntött a közös kormányzásról és egy mindegyikük által elfogadott közös államfőjelölt indításáról, hogy a tavaly év végi választásokon az általuk szélsőségesnek tartott pártok parlamenti súlya 35 százalékra emelkedett, az elnökválasztás - utóbb érvénytelenített - első fordulójában pedig a vasgárdista nézeteket hangoztató Calin Georgescu független jelölt végzett az élen.
A román alkotmánybíróság két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt érvénytelenítette a november 24-i első forduló eredményét, arra hivatkozva, hogy a legfelsőbb védelmi tanács szerint Georgescu közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.