Szerbiával vitázva töltötte a 2017-es évet Bosznia-Hercegovina

Fontos - 2018-01-03

Több éves vagy évtizedes vitás kérdések újrafogalmazása foglalta le Bosznia-Hercegovinát 2017-ben, a belpolitika stagnált, és külpolitikai sikereket sem könyvelhetett el Szarajevó, hiszen az év nagy részét azzal töltötte, hogy igyekezett vitába keveredni Belgráddal.


Az év elején Bosznia-Hercegovina kezdeményezte a hágai Nemzetközi Bíróságnál (ICJ), hogy vizsgálják felül a Szerbia elleni korábbi pert, ám ezt a testület elutasította, mivel a beadásáról eltért a háromtagú boszniai államelnökség tagjainak a véleménye.

A beadványt a bosnyák tag kezdeményezte, míg a szerb és a horvát tag egyértelműen elutasította. Bakir Izetbegovic bosnyák elnökségi tag azt szerette volna elérni, hogy a tíz évvel ezelőtti ítéletet, amely felmentette Szerbiát mint államot a boszniai Srebrenicában elkövetett népirtásban való kollektív bűnösség felelőssége alól, vizsgálják felül, és állapítsák meg a teljes állam felelősségét.

Később Bakir Izetbegovic ismét kisebb diplomáciai botrányt okozott, amikor kijelentette, Bosznia-Hercegovinának el kell ismernie Koszovó függetlenségét. A vitát a szerb elnök, illetve a háromtagú boszniai államelnökség igyekezett elsimítani, és a felek Belgrádban találkoztak, hogy az országaik együttműködéséről tárgyaljanak. A találkozót követő sajtótájékoztatón azonban - szembe menve az előre egyeztetett protokollal - Izetbegovic a mikrofonhoz lépett, és megismételte a Koszovóra vonatkozó megjegyzését, ezzel jelezve, hogy nincs egyetértés a két ország között a kérdésben.

Hasonló felháborodást keltett Milorad Dodik boszniai szerb elnöknek a lépése, amellyel megtiltotta Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészében, a boszniai Szerb Köztársaságban, hogy a srebrenicai mészárlásról, valamint Szarajevó ostromáról tanítsanak az iskolákban. Milorad Dodik úgy fogalmazott: soha nem kerülhetnek használatba olyan tankönyvek, amelyek arról szólnak, hogy a szerbek ostrom alatt tartották a fővárost vagy népirtást követtek el. A felháborodása arra vonatkozott, hogy míg korábban a nemzetközi közösség javaslatára az 1992-1995-ös boszniai háborúról nem tanultak a diákok, most olyan tankönyvek jelentek meg, amelyekben már szó esik a közelmúlt eseményeiről.

A boszniai sajtó többször is cikkezett arról, hogy a fentihez hasonló lépések a jövőben nem történhetnek meg, hiszen hamarosan a szarajevói parlament elé kerül egy törvény, amely börtönbüntetéssel sújtaná a srebrenicai népirtás tagadását. Mindazonáltal eddig nem fogadták el a törvényt, a parlamentben ugyanis nem volt meg ehhez a kellő támogatottság, a szerb képviselők nem támogatták a javaslatot.

Két ítélet is súrlódást okozott Szarajevó és Belgrád között 2017-ben. Előbb egy boszniai bíróság felmentette a szerbek elleni háborús bűnök elkövetésével vádolt Naser Oricot, a srebrenicai muzulmán katonai rendőrség volt parancsnokát, később pedig a hágai Nemzetközi Törvényszék életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot háborús bűnök, egyebek mellett a srebrenicai mészárlásban vállalt vezető szerepe miatt. Míg a bosnyákok szerint Naser Oric hős, a szerbek szerint háborús bűnös, Ratko Mladic esetében pedig a bosnyákok beszélnek háborús bűnösségről, és a szerbek többsége szerette volna, ha inkább felmentik a volt katonai parancsnokot.

Míg Bosznia-Hercegovina a szerbekkel volt elfoglalva, az Európai Unió elveszítette a türelmét, és a reformok elmaradása miatt bírálta az országot. A háromtagú államelnökség 2016 februárjában adta át uniós csatlakozási kérelmét, ezzel pedig azt a kötelezettséget is vállalta, hogy kitölti a Brüsszel által összeállított, 3200 pontból álló kérdőívet. A dokumentumot már vissza kellett volna küldeni az Európai Bizottságnak, hogy folytatódhasson Bosznia-Hercegovina integrációja, ám ezt a boszniai vezetők mindeddig elmulasztották megtenni.

Elemzők szerint az elvárt reformintézkedések elmaradása miatt az ország idén sem tud jelentős előrelépéseket tenni az európai integráció útján.

hirdetés

„Kiadó egy családi ház 120 nm alapterületű földszintje. A ház emeletén egy Pilates és jóga stúdió működik, így elsősorban olyan vállalkozások érdeklődését várjuk, akiknek a tevékenységi köre ezzel összhangban van.A terület bármilyen csendes sport, vagy egészséges életmódra nevelő tevékenység végzésére alkalmas. A kiadó helyiségekhez öltöző, zuhanyzó, wc, konyha, recepció, rendezett kert, és több férőhelyes a telken kialakított parkoló tartozik. Érdeklődni a helyszínen: Debrecen, Sámsoni út r18. (MM-Pilates Stúdió) vagy a +36 20 204 94 35-ös telefonszámon lehet.

Ár: 240.000.-Ft, mely a rezsit is tartalmazza