Szolgáltatási irányelv - előrelépés vagy visszalépés?

      Az újonnan csatlakozott országok számára a 2004. évi belépés csak a kezdet, a valódi beilleszkedéshez minden területen azonos elbánás szükséges. A szolgáltatási irányelv kapcsán alkalmazott kettős mérce mutatja pedig a legjobban, hogy az újraegyesítés egy folyamat, és az egyenjogúságért küzdeni kell - hangsúlyozta Szájer József, az Európai Parlament tagja, az Európai Parlament Magyar Néppárti Delegációja meghívására, a Szabad Európa Vitanap konferenciasorozat keretében a szolgáltatási irányelvről mérleget vonó pénteki budapesti tanácskozáson.

     A konferencián felszólat többek között Martonyi János, Váradi Tibor, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, értékelték a szolgáltatási irányelv jövőbeli hazai gazdasági kihatásait, és e témában kialakult - olykor éles hangvételű - európai vitát.

. Szájer József elmondta, hogy a nemzeti protekcionista intézkedések következménye, hogy a kis- és középvállalkozások nem tudnak élni az európai belső piac adta lehetőségekkel, így jóval kevesebb munkahelyet hoznak létre, és ezáltal csökken az európai gazdaság versenyképessége. E jogi és adminisztratív akadályok a magyar cégek tevékenységét is korlátozzák a belső piacon.

       Szájer József a konferencia fő előadójaként - mint a témáért felelős európai parlamenti szakbizottság tagja - elmondta, hogy új tagállamként elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miután a csatlakozási feltételeknek megfelelve teljesen megnyitottuk áru-, és tőkepiacainkat és ezzel komoly kockázatnak tettük ki a hazai kis-és középvállalkozásainkat, a tőkeerős nyugati cégekkel szemben, a számunkra versenyesélyt jelentő munkaerő és szolgáltatási piacon ugyanakkor továbbra is korlátozásokat kell elszenvednünk.

( OS)