Történelme fontos és felemelő pillanatára készül a magyar reformátusság. Május 22-én egységesülnek a történelmi határok megváltoztatása miatt szétszakított Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és az anyaország reformátusai. 2009. május 22-én, pénteken az Alkotmányozó Zsinat Debrecenben ül össze, hogy elfogadja az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányát, amelyet hosszú éveken át készítettek elő.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt az esemény sajtótájékoztatóján Debrecenben, hogyha egyetlen szóval kellene elmondani, hogy mire készülnek a magyar reformátusok, akkor úgy fogalmazna: olyan ez, mint egy családegyesítés.
„Ebben a szóban benne van, hogy mi magyar reformátusok mindig egy családhoz tartozónak vallottuk magunkat. Átéltük az elmúlt évtizedekben, mit jelent csonka családként létezni. Gárdonyi Géza írta a legtalálóbban. Isten két kezet adott a gyermeknek, azért, hogy az egyik kezével az édesanyja, a másikkal az édesapja kezét fogja.”
Bölcskei Gusztáv arról is szólt, hogy a magyar reformátusok családja, amelyik a szétszakítottság évtizedeit hagyja maga mögött május 22-én kinyilvánítja, hogy egy családnak tudja magát, annak minden következményével együtt. Az esemény jelmondata: Krisztus a jövő, együtt követjük őt. A püspök úgy fogalmazott: „a mondatnak nagyon hangsúlyos állítása a közös hitünk. Egyházunk, és a magyar nemzet jövője Krisztus nélkül nem képzelhető el. Együtt követjük őt a kényszerű szétszakítottság után.”