A nem kormányzati szervezeteknek (NGO-k) nyújtott uniós finanszírozás nem eléggé átlátható, bár érezhető javulás, továbbra is pontatlanok és hiányosak az információk az uniós belső politikák terén aktív NGO-knak nyújtott uniós finanszírozása terén - olvasható az Európai Számvevőszék hétfőn közzétett jelentésében.
A luxemburgi székhelyű testület szerint az Európai Bizottság nem tett megfelelő módon nyilvánossá egyes uniós finanszírozású érdekképviseleti, például lobbitevékenységeket, és nem győződik meg aktív ellenőrzések révén arról, hogy a finanszírozott civil szervezetek tiszteletben tartják-e az uniós értékeket.
"Ez rontja az Európai Unió megítélését és hitelességét" - szögezi le a jelentés.
A jelentésben az áll, hogy 2021 és 2023 között a nem kormányzati szervezetek 7,4 milliárd euró uniós támogatást kaptak különböző belső szakpolitikák - például kohézió, kutatás, migráció és környezetvédelem - keretében. Ebből 4,8 milliárd eurót az Európai Bizottság, 2,6 milliárdot a tagállamok folyósítottak.
A számvevőszék azonban figyelmeztetett: a támogatásokra vonatkozó adatok széttagoltak és nem megbízhatóak, így nehéz átlátni, hogyan oszlanak meg a források, és nem koncentrálódnak-e túlzottan néhány szervezetre. Ez akadályozza a civil szervezetek uniós szakpolitikákban betöltött szerepének értékelését - tették hozzá.
A számvevők szerint Európai Bizottság tett előrelépéseket az uniós források civil szervezetekhez jutására vonatkozó adatok gyűjtésében, azonban közzététel továbbra is hiányos. Emellett a tagállamok nem követik nyomon az ilyen kifizetéseket, és a szabályozás várható szigorítása ellenére sem lesznek kötelesek ezekről beszámolni.
A szervezetek ugyanis önbevallás alapján sorolják magukat ebbe a kategóriába, és a bizottság nem mindig ellenőrzi, hogy valóban függetlenek-e, vagy nem szolgálnak-e például kormányzati vagy üzleti érdekeket. Ennek következtében előfordulhat, hogy nem megfelelő szervezetek is NGO-ként kerülnek nyilvántartásba - áll a jelentésben.
A testület az is bírálta, hogy az Európai Bizottság nem tette egyértelműen nyilvánossá, milyen érdekképviseleti tevékenységeket finanszíroznak uniós támogatásokból az NGO-k. Bár időközben iránymutatást adott ki, hogy a támogatások nem használhatók uniós intézményeknél végzett lobbizásra, azonban ezen szabályok betartását nem ellenőrzik aktívan. Az uniós forráskezelők főként önbevallásokra támaszkodnak, és nem vizsgálják érdemben, hogy a támogatott szervezetek tiszteletben tartják-e az uniós értékeket, vagy kik állnak mögöttük.
Az ellenőrzés olyan uniós programokat vett górcső alá, mint az Európai Szociális Alap Plusz, a Horizont Európa, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a LIFE, és különböző tagállamokban vizsgálta meg azok helyzetét. Ezt egyrészt az indokolja, hogy az Európai Parlament nagyobb átláthatóságra hívott fel az uniós finanszírozás - többek között a nem kormányzati szervezetek finanszírozása - terén, másrészt az, hogy az ilyen szervezetek fontos szerepet töltenek be a demokratikus politikai döntéshozatalban.
"Az átláthatóság kulcstényezője a nem kormányzati szervezetek hiteles részvételének az uniós szakpolitikai döntéshozatalban. A legutóbbi ellenőrzésünk óta ugyan történt némi előrelépés, de továbbra sem tudunk világos képet alkotni az NGO-knak nyújtott uniós finanszírozásról, mivel az erre - és többek között a lobbitevékenységre - vonatkozó információk nem megbízhatóak és nem átláthatóak - hangsúlyozta a téma kapcsán Laima Andrikiene, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.