Míg a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője kamuköltségvetésről beszélt, addig a KDNP felszólalója bravúrosnak, az MSZP szónoka pedig jóslásnak nevezte a jövő évi büdzséről szóló javaslatot az indítvány tárgyalása során szerdán a parlamentben.
DK: ez egy kamukormány kamuköltségvetése
Kálmán Olga (DK) úgy fogalmazott, hogy a költségvetési javaslat "nem más, mint egy kamukormány kamuköltségvetése". A jövő évet megalapozó gazdasági számokból és folyamatokból alig négyhavit ismerünk - jelentette ki.
A kormányt bírálva azt mondta, minden intézkedésük arról szól, hogy a "gazdagoknak adni, a szegényektől elvenni". Mára hozzávetőlegesen egymillió nyugdíjas él a szegénységi küszöb alatt vagy annak közelében - tette hozzá.
Mondhatják ugyan a kormány képviselői, hogy mennyit szánnak az egészségügyre, mégis hónapokat kell várni, mire a diagnózis megszületik, mire a beteg időpontot kap egy képalkotó vizsgálatra - szögezte le a képviselő. Azt is mondhatják, hogy több jut az oktatásra, de amit az ágazatban "összebarkácsoltak", azon már a pénz sem segít - érvelt.
Kiemelte, hogy idén az első három hónap alatt sikerült összehozni az egész évre tervezett költségvetési hiány 61,8 százalékát.
KDNP: bravúros a 2025-os költségvetés
Hollik István (KDNP) megjegyezte, hogy Dobrev Klára, a DK EP-képviselője igazságtalannak tartotta a költségvetési javaslatot és ugyanezt lehet hallani a parlamenten kívüli ellenzéktől is. Arra kérte Dobrev Klárát és Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét hogy menjenek el egy két- vagy háromgyermekes édesanyához és az ő szemébe mondják el: igazságtalannak tartják, hogy jövőre nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, a családi adókedvezményt pedig megduplázzák.
Azt is tegyék hozzá, hogy "Önök szerint szükségszerű, sőt támogatandó Ukrajna európai uniós csatlakozása", valamint mind az adómentességet, mind a családi adókedvezményt elvennék és "inkább odaadnák Ukrajnának" - szólított fel a politikus.
Egyúttal arra kérte a DK-s Kálmán Olgát, menjen el egy baloldali nyugdíjashoz és mondja el neki, hogy igazságtalannak tartja a 13. havi nyugdíjat, ahogy a 2026-os nyugdíjprémiumot is.
Hollik István úgy fogalmazott, hogy a parlament előtt fekvő javaslat, "folytatva az idei áttörést, azt is mondhatnám, hogy bravúros," mert rendkívül negatív, kockázatokkal teli gazdasági környezetben született, de képes előrelépést biztosítani a családoknak, az időseknek, a vállalkozásoknak.
Kiemelte, hogy az Európai Unió 2025-ben várhatóan 1,5 százalékos GDP-növekedést tud felmutatni, mindezt úgy, hogy a legtöbb tagállam államadóssága emelkedni fog. A magyar gazdaság ennek a növekedésnek csaknem a háromszorosára, 4,1 százalékra lesz képes - tette hozzá.
Az úgynevezett Draghi-jelentésből idézte, hogy az európai termelékenység drámai módon elmarad mind az Egyesült Államokhoz, mind Kínához képest. Emellett az európai gazdaság "brutális" lemaradásban van a digitális iparágban, miközben a belső kereslet gyenge, és demográfiai hanyatlás tapasztalható. Mindezek mellett létezik egy ipari versenyhátrány, aminek az a legfőbb okozója, hogy elszálltak az energiaárak - sorolta Hollik István.
A helyzetet tovább tetézi a háború, valamint az, hogy Brüsszel nem hajlandó belátni, a háborúval kapcsolatos stratégiája nemcsak, hogy kudarc, de még tovább is rontotta az európai versenyképességet - közölte. Megjegyezte, hogy az EU csaknem 150 milliárd eurót költött el az unió költségvetéséből Ukrajna támogatására.
Leszögezte, hogy a közeljövőben lehetetlen Ukrajna csatlakozása, mert az nemcsak az EU-t, de Magyarországot is tönkretenné.
MSZP: a költségvetés a jóslás kategóriájába tartozik
Hiszékeny Dezső (MSZP) azt mondta, a költségvetés hit kérdése lett, a szakmaiság és a józan ész nem volt szempont az elkészítésekor. A kormány ugyanis visszatért ahhoz a gyakorlathoz, hogy a bázisév számainak ismerete nélkül készít költségvetést egy bizonytalan időszakban. A költségvetés így a jóslás kategóriájába tartozik - fogalmazott.
Hozzátette: eddig a jövőre vonatkozó számokat nem találták el, most már azt sem, ami volt; ez a költségvetés ugyanúgy szét fog esni, ahogy az idei is. Eközben az emberek az elmúlt három évben brutális mértékű megszorító csomagot szenvedtek el -jegyezte meg.
A Költségvetési Tanács is figyelmeztetett arra, hogy rendkívül alacsony az általános tartalék - idézte fel, kiemelve: ez "életveszély" a jelenlegi világgazdasági helyzetben. Kitért arra is, hogy a javaslat 2360 milliárd forintot vár az EU-tól, mégsem látszik, hogy a kormány bármit is igyekezne tenni ennek beérkezése érdekében.
Nehezményezte, hogy a jóléti kiadások brutálisan, GDP-arányosan 31-ről 24 százalékra csökkentek 2010-hez képest, így kevesebb jut egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásokra, nyugdíjakra, idősgondozásra és a családokra is. A kormány azt állítja ugyan, a családokat kiemelten támogatja, mégis "évszázados negatív rekordokat döntöget" a születésszám, és minden hatodik magyar gyermek külföldön születik. Nem megoldás az adómentesség, mert nem azokhoz jut, akiknél a leginkább elkelne a segítség - hangsúlyozta.
Kulcskérdés a lakhatás, ezt mondta a miniszterelnök is - idézte fel, hozzátéve azonban, hogy a költségvetésben nem sok biztosítéka van ennek. A kormány továbbra is a tulajdonszerzést támogatja gyermekvállalás esetén, így a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) nem képes orvosolni a tömegszerű igényeket, csak azok számára nyújt megoldást, akik egyébként is rendelkeznek komoly tőkével. Ehelyett állami bérlakásokat kellene építeni a helyzet feloldására, országszerte, tízezerszám - közölte.