Tíz éve indult el a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítására létrehozott Széchenyi Kártya Program, és mára a program keretein belül kihelyezett hitelek összege elérte az 1000 milliárd forintot. A Széchenyi Kártya a vállalkozások hitelességének jelképe lett, a hiteligénylések száma meghaladja a 218 ezret, és eddig több mint 162 ezer hitelügylet jött létre. A program idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját.
Ebből az alkalomból − az országos roadshow utolsó állomásaként – rendeztek Debrecenben jubileumi ünnepséget, ahol a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a VOSZ Hajdú-Bihar Megyei Szervezete okleveleket adott át azon bankoknak, amelyek részt vettek és vesznek a Széchenyi Kártyák kibocsátásában. Ugyancsak oklevéllel ismerték el azon vállalkozásokat is, amelyek immáron tíz éve használják eredményesen a Széchenyi Kártyát.
Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához benyújtott hiteligénylések száma 2012. május elejéig 5329, az átadott kártyák száma 4139, a kihelyezett hitelek összege pedig meghaladja a 25 milliárd forintot. Ezáltal a megyei szintű eredmények több mint fele kötődik a kamarához.
A HBKIK a befogadott igénylések számának tekintetében, országosan a 12. helyen áll az összes (234 db) regisztráló iroda között. Hajdú-Bihar megyében a hiteligénylések száma meghaladja a 10 ezret, a kihelyezett hitelösszeg pedig csaknem 51 milliárd forint.
A Széchenyi Kártyás vállalkozások a tulajdonosok személyes garanciájának és a többlépcsős hitelbírálatnak köszönhetően nemcsak megbízhatóvá váltak üzleti partnereik szemében, de a kártyabirtokosok gazdasági stabilitása, pénzügyi ereje is megnövekedett, ami a válság alatt nagyban hozzájárult a munkahelyek megtartásához.
A kifejezetten bizalmon alapuló, állami támogatással és banki hitelforrással megvalósítandó hitelkonstrukció ötletét – amely elősegíti a hazai kkv szektor gyors és olcsó forráshoz jutását – Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökeként fogalmazta meg, még 2001-ben. A terv bevezetéséről megállapodott Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel, és a megvalósításához szövetségesnek hívta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) is, Parragh László vezetésével. A hitelkonstrukció szakmai irányítására és a koordinációs feladatok ellátására a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a VOSZ létrehozta a KA-VOSZ Zrt-t.
Az első Széchenyi Kártyát 2002-ben adták át, ezt megelőzően forgóeszköz-finanszírozásra, átmeneti likviditási nehézségek áthidalására csak korlátozott lehetőségek álltak a mikro-, kis- és középvállalkozások rendelkezésére.
A Széchenyi kártya újszerűsége részben a különböző profilú közreműködő szervezetek - az állam, a hitelintézetek, a garantőr szervezet, az érdekvédelmi szervezetek és köztestületek - addig példa nélkül álló együttműködésében, részben pedig a szokásos banki procedúrától eltérő, vállalkozóbarát konstrukció kialakításában rejlett. A résztvevők között az azonnali adatáramlást lehetővé tevő elektronikus kapcsolat épült ki, emiatt lényegesen lerövidült a hitelbírálat és szerződéskötés időigénye, és ez a standardizált folyamat a mai napig biztosítja gyors hitelhez jutást a vállalkozók számára. Az igénylés feltételei a magyar kis-, és középvállalkozások sajátosságaihoz és igényeihez igazodnak, a vállalkozók terheinek enyhítésére az állam kamattámogatást és egyúttal garanciadíj támogatást biztosít.
Az induláskor maximálisan igényelhető 1 millió Ft-os hitelösszeg a Széchenyi Kártya Program eddigi működése alatt három alkalommal emelkedett, 2003 júliusában 5 millió forintra, 2004 júliusában 10 millió forintra, 2006 májusában 25 millió forintra, mely változások jelentősen fellendítették a Széchenyi Kártya iránt jelentkező keresletet.
A Széchenyi Kártya Konstrukció 2010-ben, a Forgóeszközhitel és a Beruházási hitel bevezetésével bővült Programmá, melynek elemei teljesen egymásra épülnek és akár egyidejűleg, egyszerre is felhasználhatóak. A Program lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozások különböző finanszírozási céljaik megvalósítására a megfelelő konstrukciót vehessék igénybe. 2011. szeptember 1-jétől a Széchenyi Kártya Program újabb elemmel egészült ki: a KA-VOSZ Zrt. a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával - a Széchenyi Kártya Program agráriumra való kiterjesztéseként - elindította az Agrár Széchenyi Kártya konstrukciót. 2012 tavaszától pedig az uniós pályázatokon való részvételt segítő két új termék, a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel is elérhetővé vált a vállalkozások számára.
A Széchenyi Kártya Program hiteltermékeinek forgalmazásába az évek során egyre több hitelintézet kapcsolódott be, és a forgalmazók körének további bővülése is várható. Mára már az OTP Bank, az Erste Bank, az MKB, a Takarékszövetkezeti hálózat, a Volksbank, a Gránitbank, az UniCredit Bank, a Budapest Bank és a K&H is csatlakoztak a Programhoz.
Krisán László a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója a programról szólva elmondta, hogy a legnagyobb gondot manapság a pályázatok finanszírozása jelenti: − Két nagy baja van az uniós pályázatoknak, az egyik, hogy tőke kell hozzá, a másik, hogy utófinanszírozott. A vállalkozások a válság ideje alatt úgymond „kivéreztek”, így nem tudnak élni a pályázatok adta lehetőségekkel sem. Ezért két új – kamattámogatott – hitelkonstrukcióval próbáljuk segíteni a vállalkozásokat. Egyik a Széchenyi Kártya Önerő Kiegészítő Hitel, a másik pedig a Támogatást Megelőlegező Hitel. Mindkettő felső határa 50 millió forint – ismertette a két legújabb program elemet Krisán László.
A vezérigazgató ugyanakkor arra is felhívta arra is a figyelmet, hogy az Európai Unió az elmúlt 7 éves periódusra 8 ezer milliárdot szánt a magyar pályázatok finanszírozására. Ehhez képest 3500-5000 ezer milliárd még kihasználatlan forrásunk. A források kihasználására még 9 hónap áll rendelkezésünkre, ami azt jelenti, hogy hetente legalább mintegy 70 milliárdot kellene kiutalni a vállalkozásoknak. – Erre kevés az esély, a jelenlegi heti 10 milliárdos kiutalások mellett. Nem lenne jó Magyarország számára ezt a forrást nem kihasználni, akkor, amikor éppen a következő 7 év uniós támogatásáról beszélünk – jegyezte meg Krisán László.