„Az innováció hajtóereje mindenekelőtt az újdonságra törekvő szakember”

- A felfedező kutatásokat és kutatókat támogató intézmények nélkül nem működtethető egy ország innovációs rendszere. Az innováció hajtóereje mindenekelőtt az újdonságra, a jobbításra folyamatosan törekvő szakember, ám az alkotó tevékenységhez elengedhetetlen egy fejlesztéseket állandóan igénylő gazdasági és ipari-szolgáltatási környezet - ezekkel a gondolatokkal köszöntötte az Akadémia elnöke az ELTE Innovációs Napjának hallgatóságát. Az immár ötödik alkalommal megrendezett eseményen elmondott beszédében Pálinkás József kulcsfontosságúnak minősítette a kutatóintézetek és a kutatás-intenzív egyetemek szerepét az innovatív szemléletű szakemberek foglalkoztatásában és utánpótlásában. „Fiatalon és idejében szükséges elsajátítani a kutatások „módszertanát", az újdonságra törekvő hozzáállást, később ugyanis ez a szemlélet már nem képes kialakulni" - figyelmeztette az elnök az egyetemi doktori iskolák, akadémiai kutatóintézetek és ipari fejlesztő intézetek jelen lévő vezetőit és kutatóit. A tudománypolitikáért felelős döntéshozók figyelmét ismét felhívta egy kiegyensúlyozott kutatási és innovációs pályázati rendszer létrehozására. E gondosan felépített, hárompilléres rendszer a felfedező kutatások, a célzott (alkalmazott) kutatások és a technológiai fejlesztések átgondolt támogatására épülne, a pályázati rendszer megújítását illetően az MTA elnöke konkrét elképzeléssel rendelkezik. - A források hatékony felhasználása ugyanis legalább olyan fontos, mint a K+F források bővítése - hangsúlyozta Pálinkás József az ELTE Innovációs Napján tartott köszöntőjében.

A rendezvényen felszólalók közül - az Akadémia elnökéhez hasonlóan - többen is a jól képzett, a kutatói munkához szükséges szemléletmóddal rendelkező szakemberek és a megfelelő finanszírozási rendszer fontosságát emelték ki. Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke átgondolt és hatékonyan működő szisztémát sürgetett, hozzátéve: tisztában kell lenni azzal, hogy mi érdemes a támogatásra. Dux László a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára arra figyelmeztetett, hogy a kutatási infrastruktúrát viszonylag rövid időn belül is elő lehet teremteni, de azokat pótolni, akik azt működtetik, akár egy emberöltőbe is beletelhet. - A NEFMI minden, a szakember-utánpótlást veszélyeztető szerkezeti problémát szeretne felderíteni - hangoztatta a helyettes államtitkár. Dux László a megoldásra váró feladatok között említette a természettudományos oktatás helyzetének javítását, valamint a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos munkát végző tehetséges fiatalok pályán tartását.

A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiai államtitkára az innovációs szakadékok veszélyére hívta fel a figyelmet. - Kutatási-fejlesztési-innovációs téren Európa lemaradóban van az Egyesült Államokhoz, Japánhoz és Ázsia néhány országához képes. Különbség látható az Európai Unió „régi" és „új" tagállamai, valamint a stratégiai programokban megfogalmazott ambíciók és azok megvalósítása között is - hangoztatta Cséfalvay Zoltán.

Vadász István, az új innovációs modellek kidolgozására, valamint a kutatás-fejlesztési projektek üzleti hasznosításának támogatására létrehozott Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese a K+F irányítás új rendszerét ismertetve kiemelte a Magyar Tudományos Akadémia szerepét, amelynek elnöke, Pálinkás József a kormány felkérésére egyúttal a múlt év végén megalakult Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács társelnöki posztját is betölti az elnök, Navracsics Tibor, a tudománypolitikai koordinációért is felelős miniszterelnök-helyettes mellett. A Tanács a hazai kutatás és fejlesztés stratégiai kérdéseivel foglalkozik, tagjai többek között a Rektori Konferencia elnöke, az OTKA, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.