A megye foglalkoztatási helyzetéről, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáról, a támogatási rendszerekről szóló előterjesztést tárgyalt legutóbbi ülésén a megyei önkormányzat. A képviselők még szorosabb összhang megteremtését szorgalmazzák a gyakorlati igények és a képzés között.
Országosan, a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) 2005. évi adatait tekintve a munkanélküliségi ráta – a foglalkoztatási arányhoz hasonlóan – Közép-Magyarországon alakult a legkedvezőbben (5,2 %), az Észak- és Dél-Alföldön emelkedett a legnagyobb értékben, 1,9 %-kal (az Észak-Alföldön 9,1 %).
A Munkaügyi Központ által vizsgált három évben (2003. február és 2006. áprilisa közötti időszak) a megyében a regisztrált álláskereső munkanélküliek száma az országos idényszerű hullámzással közel azonos arányban változott, leginkább a téli hónapokban mutat emelkedő tendenciát. A munkanélküliségi mutató idényszerű változása megyei szinten az országos átlagot meghaladja.
A munkanélküliek nemek szerinti arányát vizsgálva az állapítható meg, hogy a nők munkanélkülisége inkább a nyári hónapokban magasabb, mint a férfiaké. A közhasznú munkát végzők között is alulreprezentált a nők jelenléte. A nők munkaerő-piaci képzésben való részvétele viszont sokkal nagyobb, mint a férfiaké. A férfiak munkanélkülisége a határmenti térségekben nagyobb arányú, mint a nőké, ennek értéke eléri a 70 %-ot.
A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti csoportosítása idényszerű hullámzást mutat. Megfigyelhető, hogy az általános iskolát és szakmunkásképzőt végzett álláskereső munkanélküliek aránya a téli hónapokban magasabb, ez az arány az utóbbi két év alatt kis mértékben csökkent. A megyében a legfeljebb általános iskolát végzett álláskeresők aránya a határmenti településeken a legmagasabb, viszont a szakmunkás képesítéssel rendelkező álláskeresők aránya a határmenti településeken a legalacsonyabb.
Vannak olyan szakmák, amelyekben foglalkoztatottak számának csökkenése mellett csökkent a végzettek száma (eladó) is. Ellenben vannak olyan területek, ahol a képzésben résztvevők, a végzettek száma az elmúlt években emelkedett, viszont a munkaerő iránti igények száma csökkent (középfokú környezetvédelmi szakképesítés). A Munkaügyi Központ felmérései alapján az prognosztizálható, hogy 2006. év végéig a munkaerő-kereslet szakmastruktúrájában nagyobb mértékű változás nem várható.
Az igazi problémát az okozza, hogy a pályakezdők több mint egyharmada nem rendelkezik szakképesítéssel, így csak segédmunkára alkalmas. Az elmúlt évben az elhelyezkedést segítő képzésekbe közel 1000 pályakezdő iskoláztak be. Az alacsony iskolai végzettségű pályakezdők alulmotiváltak, a képzések iránti igényük, azokon való részvételük messze elmarad a közép- vagy felsőfokú végzettségűekétől.
(ID)