A „Biztos kéz” intézményének bevezetésével például drasztikusan csökken majd a lánctartozások lehetősége. A válságkezelés szempontjából kiemelt jelentőségű terület az építőipar, amelyben szinte azonnal jelentkeztek a válság negatív következményei. Ebben a helyzetben a kormánynak be kell avatkoznia és mindent meg kell tennie azért, hogy a lehető legkevesebb beruházás maradjon el, illetve a már elkezdett fejlesztések mind megvalósuljanak. Mindezt sok ezer munkahely védelmében.
A Bajnai-kormány válságkezelésre vállalkozott, a kormány programja négy pilléren nyugszik: a munkahelyek és a családok védelméért, az egyensúlyteremtésért, a növekedés újraindításáért, a megromlott bizalom helyreállításáért cselekszik. A kormány ehhez kapcsolódóan ma döntött az ún. második Gyorsító csomagról, amelynek intézkedései ösztönzik a gazdasági növekedést, munkahelyeket őriznek meg és egyszerűbbé teszik az építőipari vállalkozások életét. Az építőipar dinamizálása érdekében a kormány beruházás-ösztönzési programot hajt végre, de cél a feketemunka kifehérítése, az adminisztratív terhek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése is.
2008-ban az I. Gyorsítási program keretében több mint 30 jogszabály módosult, ezek már 2008. szeptember 1-jéig hatályba is léptek, megkönnyítve az építőipari beruházások végrehajtását. A gyorsítási csomag keretében az általános építési engedélyezés könnyebbé, egyszerűbbé vált. Ez nemcsak az állami beruházásokra vonatkozik, hanem minden magánberuházásra is. Mintegy 30%-kal csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre, egyszerűsödött a bejelentéshez kötött építészeti-műszaki dokumentáció tartalma is és csökkent a párhuzamos eljárások száma.
A gyorsítási program második csomagjának kidolgozásáról már a Gazdasági csúcson szó esett. Ott a kormányzat további intézkedéseket ígért, most a komoly szakmai előkészítő munka után elkészült az újabb csomag. Ennek az intézkedéssornak, csomagnak is kiemelt célja az építőipari beruházások további egyszerűsítése, az építésügyi hatósági rendszer átlátható és stabil működésének megteremtése.
Három döntési terület emelendő ki. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körének kiterjesztése, az engedélyeztetés megkönnyítése, illetve a lánctartozások elleni fellépés.
A mai kormánydöntés alapján a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó könnyített szabályokat kiterjesztik a magánberuházásokra is. Feltétele a legalább 10 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 250 új munkahely
megteremtését biztosító, vagy környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő kiemelt jelentőségű beruházás.
Az engedélyeztetés megkönnyítéséről szóló javaslatok a beruházások megvalósításának időbeli gyorsítását és az adminisztrációs terhek csökkentését eredményezik, és ily módon gazdaságélénkítő hatással bírnak. Az intézkedések között szerepel az összevont építési engedélyezés általánossá tétele, az egyszerűsített építésügyi hatósági engedélytípus bevezetése, de a statisztikai tény- és adatközlés kiszélesítése is. A szakemberek módszereket dolgoznak ki az adminisztratív terhek egységes szempontok szerint történő csökkentésére, a közigazgatási hatósági eljárások racionális újraszabályozására. A közeli tervek között szerepel az egyablakos rendszer bevezetése az engedélyeztetési folyamatokban.
A lánctartozást a gazdaság súlyos, továbbterjedő problémája, becslések alapján legkevesebb 250-500 Mrd Ft értéket képvisel a gazdaságban, mértéke folyamatosan nő. Nagyságrendileg 150-200 milliárdra becsülhető az építőipari ágazatot sújtó lánctartozás mértéke. A tisztességgel végzett és tisztességgel megfizetett munka van a gazdaságfejlesztés középpontjában és a válságkezelés fókuszában. Az ún. „Biztos kéz” program a garanciák megteremtését, a kockázatok csökkentését célozza meg. A modell számos nyugati országban sikeresen működik. Lényege az, hogy egy köztes fedezetkezelő személyt vonnak be a kivitelezési folyamatba. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a beruházó és a kivitelező pénzügyi biztosítékként egy ügyvédnél vagy szervezetnél letétbe helyezheti a beruházás fedezetét. Az ügyvéd vagy szervezet vizsgálja meg a szerződéseket, illetve a műszaki ellenőr igazolása alapján elindítja, vagy visszatartja a kifizetést a vállalkozó, alvállalkozó felé. Tehát az alvállalkozó kifizetésére is legkésőbbi fizetési határidőt állapítanak meg, de a az építtetőtől a végszámla teljes kiegyenlítésére csak akkor jogosult a vállalkozó, ha az alvállalkozók felé a fizetési kötelezettségének eleget tett, amit igazolni köteles.
Ezen felül a csomag része még további több olyan elem, amely a lánctartozások keletkezését hátráltatja, a feketemunkát nehezíti. Ilyen például a vállalkozások nyilvántartásának bevezetése, ami hozzájárul még az építőipari vállalkozások átláthatóságához, a megfelelő építészeti és építési minőség biztosításához.
Konkrét intézkedések az építőipar érdekében:
• 2008. szeptember: I. Gyorsító csomag végrehajtása
• 1800 milliárd forintos építőipari beruházás-csomag elindítása
• 2009. április 1-jétől az uniós pályázatoknál, nyártól minden állami beszerzésnél bevezetjük a késedelmi kamatot
• 2009 végéig a II. Gyorsító csomag végrehajtása
• Egyszerűbb, olcsóbb, minőségi építésügyi igazgatás létrehozása
• Egységes elektronikus építésügyi nyilvántartási rendszer
• Szakképzett munkaerő biztosítása - Több és jobb szakember biztosítása
• Tartozási lánc visszaszorítása
• Az építőipari beruházás résztvevői felelősségének további szigorítása
Forrás:
2009.04.29.