az átlagosnál szárazabb időjárás komoly visszaesést okozott a nyugat-afrikai termőterületeken. Ezt a mennyiséget a kakaó kereslete 115 ezer tonnával haladhatja meg.
Magyarország éves kakaófogyasztása mintegy 18 ezer tonnára tehető, ami szinte teljes egészében importból származik, ezért a kakaó drágulása az itthoni árakban is érezhető lesz.
A szűkös kínálatot jelzi, hogy a világ harmadik legnagyobb termelője, Indonézia már importálni kényszerül kakaóbabot, hogy ellássa alapanyaggal az egyre korszerűbb kakaó-feldolgozási kapacitásait. A szakértők szerint egy időre szűkülő kínálatra kell felkészülni, ami az egyre bővülő felhasználás mellett pánikszerű vételeket is hozhat a határidős árutőzsdéken. Ennek hatására a már egy éve folyamatosan, eddig 40 százalékkal növekvő árak tovább emelkedhetnek.
A kakaóbab termesztése speciális időjárást igényel, a gyengén savanyú talajokat kedveli. Dél-Amerika esőerdőiből, főként az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik, de Közép-Afrikában is megél. A világtermelés kétharmadát ma már a fekete kontinens adja.
Kakaófák Európában csak üvegházakban élnek meg, Magyarországon például a szegedi és a vácrátóti botanikus kertekben, a budapesti pálmaházban és a Füvészkertben.
A világ legnagyobb kakaótermelője az ICCO becslései szerint az idén Elefántcsontpart lehet, mely azonban már csak 1,1 millió tonnát termeszthet, szemben a 2010/11-es idény 1,5 millió tonnájával. A három évvel ezelőtt 1 millió tonna kakaóbabot termesztő Ghána az idén már csak 870 ezer tonna kakaó termesztésére lehet képes.