A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nem támogatja a népegészségügyi termékadó (neta) kiterjesztését - közölte a NAK.
A köztestület tájékoztatása szerint a magyar élelmiszeripar adó- és járulékterhei jelenleg is messze meghaladják az európai versenytársak hasonló költségeit, és az elmúlt évek során azok mértéke jelentősen emelkedett.
Mindezek eredményeként a magyar fogyasztó jelenleg is az EU-átlagot meghaladó adótartalom mellett juthat hozzá az élelmiszerekhez. A népegészségügyi termékadót ezért nem növelni, hanem csökkenteni kellene - állapítja meg az agrárkamara.
Az elmúlt időszakban a kormányzati szakmapolitikai nyilatkozatok - a NAK szerint helyesen - az élelmiszeripar stratégiai ágazatként való kezeléséről szóltak. A kormányzati szakmai anyagok is elismerik, hogy "az éveken keresztül csökkenő fogyasztás és az egyre növekvő állami elvonások a szükséges beruházások elmaradását, vállalkozások csődjét és több ezer munkahely megszűnését eredményezték".
Nemzetközi szinten is kiemelkedő mértékű az élelmiszerek többsége esetén alkalmazott 27 százalékos magyar általános forgalmi adó (áfa), csakúgy, mint az élelmiszer termékpálya szereplőire kirótt élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a neta - írták. Az élelmiszeripari ágazatot az elmúlt három évben egyre növekvő mértékben terhelték a különféle extraadók, ezek összesen ötvenmilliárdos többletköltséget okoztak a szektornak - figyelmeztetnek.
A NAK egyetért azzal, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás és az aktív életmód előmozdítása, valamint a népegészségügyi mutatók javítása kiemelt fontosságú társadalmi feladat. "Ezt azonban nem az egyes termékcsoportok megadóztatásával kell megoldani, hanem valamennyi érintett közreműködésével létrehozott társadalmi összefogással".
Ezért is támogatta a NAK az "Együtt a fogyasztókért" elnevezésű kezdeményezést, amely a magyar élelmiszeripari cégeket arra ösztönzi, hogy tevékenységük során fordítsanak kiemelt figyelmet a népegészségügyi szempontokra - tartalmazza a NAK írásban rögzített véleménye.
Surján László a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke a hónap elején arról beszélt, hogy pártja a népegészségügyi termékadó kiszélesítését javasolta. Az MTI kérdésére akkor azt mondta: konzultálni szeretnének arról, hogy ez a jelenlegiek mellett pontosan mely termékeket érinthetne, illetve, hogy a mértéke adott esetben hogyan változhat. Megjegyezte: tavaly ebből a tételből 19 milliárd forint folyt be, és elindított egy jó irányba mutató folyamatot.
Március elején az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) is azt közölte az MTI-vel, hogy a népegészségügyi termékadót nem növelni, hanem csökkenteni kellene.
A kormány 2011 nyarán döntött a népegészségügyi termékadóról, közismert nevén a chipsadóról, amelyet szeptembertől vetettek ki az egészségtelen élelmiszerekre. Így az év szeptember 1-jétől adót kell fizetni azon élelmiszerek után, amelyeknek a fogyasztása bizonyítottan egészségtelen, így a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételek, italok után. Például idetartoznak az energiaitalok, az előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snackek és az ételízesítők is.