A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági felmérést készített a pénzügyi válság vállalkozásokra gyakorolt hatásairól. A közel kétszáz vállalkozás megkérdezésével készült elemzés a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére, a Szabolcs-Szatmár-Bereg, a Jász-Nagykun-Szolnok és a Békés megyei kereskedelmi és iparkamarák bevonásával valósult meg.
Célcsoportjaink a négy megye kamarai tag mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásai voltak. A kérdőívet közel kétszáz vállalkozás töltötte ki és juttatta vissza a HBKIK-hez, a rendelkezésre álló idő rövidsége ellenére is. A kérdőívet kitöltő vállalkozások jól reprezentálják a régió vállalkozásainak összességét, mind méret, mind ágazati szempontból.
A vállalkozások véleményét négy kérdéshez kapcsolódón kértük ki. Ezeket és a válaszokat az alábbiakban ismertetjük.
Miben látja vállalkozásának legnagyobb problémáit a jelenlegi gazdasági helyzetben?
A vállalkozások legnagyobb problémának a partnereik részéről történő késedelmes fizetést/nem fizetést tartják, ezt a hazai piaci rendelésállomány csökkenése, majd a beszerzési árak növekedése követi. Számottevő még a forráshoz jutás nehézségeinek növekedése is.
A mikro vállalkozások leginkább a hazai megrendelés állomány csökkenését, a kisvállalkozások a beszerzési árak növekedését, a közepesek a forráshoz jutás nehézségeit emelték ki.
A válaszadók jelentős tehernek tartják a KKV-k személyi és anyagi lehetőségeit meghaladó, mértéktelen bürokráciát, a bénító adózási és járulékrendszert. Gondokat okoz a kiszámíthatatlan adópolitika és gazdaságpolitika. Tartanak az EU-s források felhasználásának késedelmétől, a befektetői bizalom csökkenésétől.
Mi nyújtana segítséget a kialakult gazdasági helyzet javításában?
A válaszadó vállalkozások első helyen az euro zónához való mielőbbi csatlakozást és az EU-s források átcsoportosítást javasolják gazdaságfejlesztési célra. Ezt követi a már megnyert pályázati forrásokhoz való hozzájutás felgyorsítása, az eljárások egyszerűsítése, az előlegfizetés. Számottevő részarány javasol kormányzati beavatkozást illetve kér hitelgaranciát.
A kis- és középvállalkozások esetében az elsődleges az EU-s forrásokhoz jutás felgyorsítása, az eljárások egyszerűsítése, míg a nagyok az euro zónához történő mielőbbi csatlakozást várják el.
A vállalkozások ismételten kiemelik a bürokrácia, az adminisztrációs-, adó- és járulékterhek csökkentését, igénylik a kiszámítható gazdaságpolitikát, az állami kiadások csökkentését – beleértve a 13. havi nyugdíjak időszakos felfüggesztését, az oktatás és az egészségügy jelentősebb támogatását. A lánctartozások csökkentése érdekében javasolják a fizetési határidők maximálását (10 nap).
Milyen kormányzati beavatkozások könnyítenék a jelenlegi helyzetet?
A válaszadók elsősorban a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékcsökkentést igénylik. Javasolják a gazdaság- és beruházás-élénkítést, az új munkahelyek teremtését, a magyar tőkén alapuló vállalkozások egyfajta pozitív diszkriminációját. Sürgetőnek tartják az állami kiadások drasztikus lefaragását a bevételek szinten tartása mellett. Igénylik a körbetartozás megakadályozását, amit a Kormány, a minisztériumok és az önkormányzatok példamutatással is hangsúlyozzanak. Stabil, kiszámítható árfolyam politikát tartanak szükségesnek. Javasolják a korrupció szigorú szankcionálását, a családtagokra is kiterjedő vagyoni következményekkel.
Javasolják továbbá az EU-s forrásokhoz való hozzájutás eljárási, kifizetési rendjének egyszerűsítését.
Milyen lépések megtételét tervezi?
A vállalkozások első helyen költségcsökkentő intézkedések megtételét tervezik, ezt a létszámcsökkentés, majd a beruházások elhalasztása követi az intézkedési rangsorban. Jóval kevesebben tervezik ennél folyamatban lévő, vagy tervezett beruházások felgyorsítását. Nem számottevő, de a mikro és kisvállalkozások közül többen jelezték cégeladási szándékukat is.
Jelentős azon válaszadók aránya is, akik a kooperációban való részvételben látják a kiutat.