A reálkeresetek alig, a fogyasztás jelentősen csökken

A világméretű recesszió mélypontja 2009-ben várható. Idén az EU-ban a GDP 2-3%-os visszaesése valószínű, noha az Európai Unió gazdasági stabilitása érdekében számos összehangolt nemzetközi lépés történik. A magyar gazdaság növekedési üteme 2008-ban 0,6% volt. 2009-ben a gazdaság teljesítménye mintegy 3-4%-kal csökken. Ez jelentősebb visszaesés a korábban gondoltnál, ami a külső és a belső kereslet zuhanásának következménye.

Szinte biztosra vehető, hogy Magyarországon 2009 végén a maastrichti kritérium (3%) alá csökken az államháztartási hiány. Eközben a külső egyensúly gyors javítása is elengedhetetlen, mivel nagyon megnehezült és megdrágult a külföldi hitelekhez való hozzáférés. A gyakorlatban maga a forráshiány az, ami kikényszeríti a külső deficit mérséklését. A javulás a külkereskedelmi aktívum és az EU-támogatások emelkedésének eredménye lehet.

A versenyszektorban a bruttó bérek 4% körüli emelkedése, a költségvetésiben 1%-os csökkenése várható, ami összességében a reálkeresetek közel 1%-os csökkenését jelenti. (2008-ban a reálkeresetek 0,7%-kal emelkedtek, a két év átlagában tehát a reálkeresetek lényegében nem változnak.) A háztartások fogyasztása és beruházása azonban a növekvő hiteltörlesztési terhek, illetve az új hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése és drágulása, valamint a nagyobb megtakarítási hajlandóság következtében érezhetően csökken. Az egyéni fogyasztás mintegy 3%-kal, a beruházások - a romló piaci helyzet és a források szűkössége miatt - mintegy 5%-kal csökkennek.

Az infláció - főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése miatt - 2009 elején gyorsan mérséklődik. Májusra mindössze 2% körüli áremelkedés várható. A II. félévben azonban a várható áfa- és jövedékiadó-emelés, valamint a gyenge forint következtében - noha az áremelési törekvéseknek a gyenge kereslet és az erős verseny kemény korlátot jelent - az infláció újabb emelkedése valószínű. Így éves átlagban 3,3%-os, az év végén 4,4%-os körüli áremelkedés várható.

A forint euróhoz viszonyított árfolyama a december végi 265-ről január végére 300-ra, március elején ennél is jobban gyengült. Ezt a legutóbbi napokig alapvetően a nemzetközi folyamatok magyarázták, mivel a régió többi nemzeti valutája is hasonló mértékben vesztett erejéből. A gyenge forint jelentősen növeli a devizahitelesek terheit, ugyanakkor kedvező a turisztikai szektor, az importversenynek kitett ágazatok számára. Az exportérdekeltségre gyakorolt pozitív hatást azonban erőteljesen csökkenti az árfolyam-ingadozás okozta bizonytalanság.

Az MNB februárban - a jelentős forintgyengülés időszakában - nem folytatta óvatos kamatcsökkentő lépéseit, az év során azonban a jelenlegi 9,5%-os kamatszint csökkenése várható.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2009. évi folyamatairól

 előrejelzés

1. A GDP volumenindexe (%) 96,5

2. Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %)  90,0

3. Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, %)  95,0

4. Az építési-szerelési tevékenység indexe (összehasonlító áron, %)  95,0

5. A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe (%)  97,0

6. A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróban, %)  95,0

7. A behozatal változásának indexe (folyó áron, euróban, %)  93,0

8. A külkereskedelmi mérleg egyenlege (milliárd euró) 1,5

9. A folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró)  -2,5

10. Az euró átlagos árfolyama (forint) 280

11. Az államháztartás hiánya (pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül, milliárd forint)  620

12. A bruttó átlagkereset indexe 102,5

13. Fogyasztói árindex  103,3

14. Fogyasztói árindex az időszak végén (előző év azonos hónap = 100) 104,4

15. Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%)  8,7

GKI hírlevél