A gazdasági válság hatására közeledett egymáshoz és csökkent a költségvetési forint- és devizahitelek kamatainak átlagos szintje, ami jelenleg 5,6 százalékon áll - közölte az Államadósság Kezelő Központ Zrt. általános vezérigazgató-helyettese.Borbély László András a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén a költségvetési kamatkiadások alakulása kapcsán kifejtette: az adósság átlagos kamatköltsége tompítva és időben eltolva követi a hozammozgásokat.
Jelenleg a forintban lévő hitelállomány kamata 6,5 százalék, a devizahiteleknél 4,7 százalék, így az átlag 5,6 százalék. A teljes magyar államadósság jelenleg 71 milliárd eurót tesz ki.
Elmondta: a költségvetésnek a GDP 0,5 százalékát kitevő nettó kamatbevétele volt tavaly, ami három tényezőből állt össze. Az állam által folyósított hitelekre az adósok által fizetett kamat 13,7 milliárd forintos bevételt hozott, a hitelpiaci válság hatására megnövelt likviditási és finanszírozási tartalék 25,9 milliárdot kamatozott, a kéthetenként újra meghirdetett államkötvények felhalmozott kamata vagy árfolyamnyeresége pedig 90,5 milliárd forint bevételt hozott.
Hangsúlyozta, hogy az 1990-es évekhez képest csökkenő, de még mindig tartósan magas, 3 százalék feletti kamatráta súlyos teher, emiatt elsődleges többletre van szükség a költségvetésben, aminek eléréséhez szigorú gazdálkodás kell.
A magas magyar államadósságot azzal magyarázta, hogy 2001 után növekedésnek indult az adósságráta, eltűnt az 1990-es évek közepén még kedvezményes kamatozású adósság, ami azóta piaci alapúvá változott. A hitelpiaci válság hatására jelentősen nőtt, tavaly mintegy 44 százalékot tett ki a devizaadósság aránya, de gyengült a forint árfolyama, a forint állampapírok hozama viszont jelentős volatilitás mellett is folyamatosan csökkentek.
Maga a piac kényszeríti ki az államadósság csökkentését - fogalmazta meg Borbély László András. Ezt azzal egészítette ki: szintén a válság hatása, hogy megugrott az államok finanszírozási igénye, miközben kiéleződött a befektetőkért folytatott verseny az állami kibocsátások terén.
Úgy vélekedett, hogy az állampapír-kibocsátások költségei tartósan magasabbak lesznek, mint a válság előtt voltak. Ez Magyarország számára különösen azért gond, mert az adósság több mint 60 százaléka külföldiek kezében van, a hazai vásárlások kapcsán pedig rövid távon a kiigazítások ronthatják az állampapírokra vonatkozó vételi kedvet.
Az ÁKK vezérigazgató-helyettese említést tett arról is, hogy az ötéves futamidejű államadósság CDS felára, vagyis a nem fizetés biztosítási díja az elmúlt 5 évben nemcsak Magyarország esetében nőtt. A legnagyobb szintű növekedést utánunk Lengyelország szenvedte el, de Németország és Franciaország CDS felára is növekedett. Rámutatott arra, hogy nincs tökéletes összhang a hitelminősítések és a CDS-ek árazása között.