A világgazdasági növekedés lassulását jelzi az elkövetkező két évben a párizsi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán kiadott prognózisában.
A növekedés legfőbb motorját a lakossági fogyasztást rövid távon makrogazdasági intézkedések és a foglalkoztatás javulása támogatja az OECD szerint. A makrogazdasági politika azonban hosszabb távon a szigorítás felé fordul, emellett a kereskedelmi ellentétek elmélyüléséből származó feszültségek, a nehezebbé váló hitelfelvételi kondíciók, valamint az olajárak emelkedésével együtt egyre erősödő ellenszelet keltenek a növekedéssel szemben.
Az OECD elemzésében kiemeli a kereskedelmi ellentétek elmélyülésének már érzékelhető hatását a világkereskedelmi forgalomra, ami a tavalyi 5,2 százalék után az idén 3,9 százalékkal, jövőre és 2020-ban pedig 3,7 százalékkal növekszik majd.
Az OECD prognózisa szerint a fékező hatások miatt az elkövetkező két évben 3,5 százalékra lassul a világgazdasági növekedés az idei 3,7 százalékról. Előző, tavaszi prognózisában az OECD az idei érve 3,8 százalékos, 2019-re pedig 3,9 százalékos világgazdasági növekedést jelzett előre.
Ezen belül a G20-ak GDP-növekedése mindkét évben 3,7 százalék lesz az idei 3,8 százalék után. A májusi prognózisban az idén 4,0 százalék, jövőre pedig 4,1 százalék növekedést jelzett az OECD.
Az euróövezet az idén 1,9 százalékos, jövőre 1,8 százalékos, 2020-ban 1,6 százalékos GDP-növekedést ér el az OECD szerint. Májusi prognózisában az OECD az euróövezetre az idén 2,2 százalékos, jövőre 2,1 százalékos GDP-növekedést jelzett.
Az Egyesült Államok GDP-növekedése az idei 2,9 százalékról jövőre 2,7 százalékra, majd 2,1 százalékra csökken.
Kínában is lassul a GDP-növekedés, de egészen más nagyságrendben: az idei 6,6 százalék után jövőre 6,3 százalék, 2020-ban 6,0 százalék lesz.
Bizonyos kockázati tényezők megvalósulása esetén azonban a növekedési ütem még a jelzettnél is alacsonyabb lehet - figyelmeztet az OECD. Az egyik ilyen kifejezetten erőteljes kockázati tényező például az Egyesült Államok és Kína között dúló importvám-háború, ami ha tovább éleződik nagyban visszavetheti mindkét ország gazdasági teljesítményét.
Egy másik jelentős növekedési kockázat az olajpiaci kínálat ingadozása oldaláról jelentkezhet: az olajárak esetleges emelkedése inflációs nyomással lassíthatja le a világgazdasági növekedés ütemét, még ha átmenetileg is.
A feltörekvő piacokra gyakorolt pénzpiaci nyomást tovább fokozhatja ha az infláció növekedése miatt a fejlett országok kamatemelésekhez folyamodnak. Számos nemzetgazdaság ugyanis még egy évtizeddel a pénzügyi válság után is nagy sérülékenységet mutat a magas eszközérték-színt és a nagy eladósodottság miatt. A kereskedelmi feszültség esetleges enyhülése viszont áldásos hatással lenne a világgazdasági növekedés ütemére, csakúgy, mint strukturális átalakítás következetes folytatása ami nagyban javítaná az üzleti bizalmat és a beruházási hajlandóságot - állapítja meg az OECD tanulmánya.
A makrogazdasági politikai kihívások azonban országonként eltérőek - mutat rá az OECD. A fejlett országokban például lehetőség nyílhat a monetáris politika fokozatos szigorítására, de ott is országonként eltérő mértékben. Az elmúlt évek "lazasága" után a költségvetési politika semleges irányba tolódhat el az OECD tagországok többségénél 2019-ben és 2020-ban. A már egyébként is magasan eladósodott országoknál a költségvetési politika további lazítása azonban hátrányos pénzpiaci reakciókat válthat ki.