Magyarországon az adminisztrációs költségek világviszonylatban és a visegrádi országokhoz képest is túlzottan magasak - míg az EU átlagában a GDP 3,8 százalékára tehetők, addig hazánkban a GDP 10,5 százalékára rúgnak. Hazai és nemzetközi mérések igazolják, hogy Magyarország az adminisztrációs költségek tekintetében Európa sereghajtói közé tartozik.
Az Európai Unió költségcsökkentési programját megalapozó Kox-tanulmány szerint Magyarországon a 2000-es évek elején a GDP 6,8%-ára tehetők az adminisztratív költségek – míg ez uniós szinten 3,8%. Hazánk ezzel a tanulmányban szereplő országok összehasonlításában a legutolsó helyre került. A gazdasági tárca által megrendelt háttértanulmány mérése szerint Magyarországon a vállalkozások adminisztratív költségei a nemzetközi összehasonlításhoz képest is magasabb költségszintet tükröznek: a GDP 10,5%-át teszik ki. E költségeken belül a csupán az állami működéshez kapcsolódó költségek a GDP 3,1%-ára rúgnak. 2008. novemberi tehermérések szerint az akkor működő, nagyságrendileg 1.560.000 vállalkozás mintegy 800 milliárd forintot fordított adminisztrációra. Ez azt jelenti, hogy egy vállalkozásnak évente körülbelül 500.000 forintját emészti fel a bürokrácia. Az állam által támasztott adatigényeknek való megfelelés a hazai vállalkozások számára akkora költségigénnyel jár, amely jelentős erőforrásokat köt le oldalukon – elvonva forrásokat a beruházásoktól, a foglalkoztatás bővítésétől, az innovációtól, a hatékonyság fokozásától. Ezen túlmenően az adatok ellenőrzése, feldolgozása a közszféra kiadásait is növeli. Az adminisztráció ilyen
mértékű finanszírozását sem a vállalkozások, sem az állam nem engedheti meg. A felszabaduló források a közfeladatok ellátásának racionálisabbá tételére, valamint a szabályok betartásának megfelelőbb ellenőrzésére fordíthatók.
A vállalkozásokat sújtó bürokrácia mértéke komoly versenyképességi hátrányt jelent hazánk számára. A Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi indexe szerint Magyarország 2002 óta 19 helyet esett vissza, az állami szabályozás tekintetében pedig a 134. helyen szerepel. Hazánknak a régió országaihoz képest is jelentős a lemaradása, rendre több hellyel hátrébb szerepel a ranglistákon, mint a visegrádi országok.
A magas adminisztrációs költségek óriási teherként nehezednek a vállalkozásokra, a túlzott bürokrácia, a kiszámíthatatlanul változó szabályozás akadályozza versenyképességüket és érvényesülésüket.
A témát elemző kutatások szerint
- a piaci működés szabályozása gyakran áttekinthetetlen és túlbürokratizált, az összes előírás betartása sokszor az üzletmenetet lehetetlenné tévő költségekkel járna;
- az adórendszer működésének adminisztratív költségei elsősorban a kisvállalkozásokat
sújtják, versenyhátrányt okozva a nagyobb cégekkel szemben;
- a vállalatvezetők számára egy évben átlagosan 65 órát vesz igénybe a különböző
adminisztratív feladatok ellátása (több mint a teljes munkaidejük 3%-a); 3/4
- a hazai kis- és középvállalkozások elsősorban stabil, kiszámítható, a mainál alacsonyabb köz- és adminisztratív terhek jellemezte üzleti környezet megteremtését várják a kormányzattól.
Az adminisztrációs terhek csökkentésében az Európai Unió tagországai is elkötelezettek. Az Európai Unió 2007 márciusában döntött arról, hogy az uniós szabályozásból fakadó terheket 2012-ig legalább 25%-kal csökkenti. Ezen túl felkérte a tagállamokat, hogy határozzanak meg adminisztratív tehercsökkentési célértékeket, valósítsanak meg szigorúan ütemezett stratégiákat a nemzeti jogalkotásból adódó adatszolgáltatási kötelezettségek csökkentésére.