Jövőre tovább bonyolódik az adóadminisztráció Magyarországon: komplikáltabb lesz az áfa-bevallás és az új kisvállalkozási adók sem segítik az átláthatóságot - közölte a BDO Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó cég hétfőn az MTI-vel annak kapcsán, hogy az Országgyűlés várhatóan elfogadja a 2013-ra vonatkozó adóváltoztatásokat.
A BDO összegzésében a jövő évi változásokhoz kapcsolódó főbb pótlólagos adminisztrációs feladatokat mutatja be, hangsúlyozva, hogy az új adózási módok, adónemek egyre bonyolultabb eljárásokat, többletfeladatokat követelnek meg a vállalkozásoktól. A cég hozzáfűzi: a magyarországi vállalkozások adóadminisztrációs terhe többszöröse az európai uniós átlagnak.
Január elsejétől 2 millió forint feletti áfa-összegű számlázásnál az adott partnerekre vonatkozóan az áfa-bevallás mellékleteként kötelező lesz adatot szolgáltatni az adó alapjáról, összegéről, a számla összegéről, illetve a teljesítés időpontjáról a számla kiállítójának és befogadójának egyaránt - hívja fel a figyelmet a BDO. A cég hozzáfűzi, hogy az előírás az eva-körbe tartozó, tehát áfa-bevallásra nem kötelezett szereplőket is érinti. Ezzel együtt a számlázás menete is bonyolultabbá válik, mivel ilyen esetben a vevő adószámát is fel kell tüntetni a számlán.
A számlázási és könyvelőprogramokat a fenti előírások szerint is bővíteni kell majd, mivel a nem kellően felkészült háttérprogramok alkalmazásával egy-egy áfa-bevallás kitöltési ideje akár több órával is megnőhet az eddigiekhez képest.
2013-tól a 125 millió forint alatt számlázó kisvállalkozások a jelenlegi mellett választhatják azt a lehetőséget is, hogy az áfát a számukra ténylegesen kifizetett összegek után vallják be és fizetik meg az adóhatóságnak. A kiszámíthatóbb pénzmozgásokkal járó lehetőség ugyanakkor számottevő többletadminisztrációval jár. Egyrészt a december végi bejelentkezésig el kell végezni a számítást, egyáltalán megéri-e áttérni az új adózási módra. Másrészt a vállalkozásoktól folyamatos és naprakész, nehezen áttekinthető kettős nyilvántartás vezetését követeli meg, amelyet az adóhatóság viszont könnyebben ellenőrizhet majd - véli a BDO.
Az összegzés szerint további teher, hogy a számla befogadásakor a másik félnek is ellenőriznie kell majd, hogy a számlakiállító valóban a választott adózási módnak megfelelően állította-e ki a számlát. Kérdés, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) erre a célra használható adatbázisa elérhető lesz-e a szükséges időben, ellenkező esetben csak a partnertől kért nyilatkozatra lehet majd támaszkodni.
A BDO szerint nem segítik az átláthatóságot az új kisvállalkozási adók sem, mivel a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózók tételes adója (kata) szintén egy sor újszerű eljárást tesz kötelezővé.
A kata esetében a kisadózói státust is fel kell tüntetni a számlán, a számlabefogadónak pedig szintén adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a katás számlák tekintetében, amire a könyvelési rendszert szintén alkalmassá kell tenni.
A kiva esetében a BDO szerint elsősorban az adóalap kiszámítása okoz majd problémát, mert a pénzforgalmi szemléletű eredményt számos korrekciós tétel - például a személyi jellegű kifizetések - figyelembe vételével kell meghatározni.
A BDO hozzáteszi: a cégek adminisztrációs feladatainak "halmazát" a jövőben előírt folyamatos kötelezettségek mellett egyedi eljárások is növelik; jelenleg a székhelyhasználattal kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokkal találkozhat a legtöbb vállalkozás. Ennek kapcsán a cég felhívja a figyelmet arra, hogy valamennyi vállalkozásnak február 1-jéig cégbírósági bejelentkezést kell tennie, amelynek során igazolja székhelyhasználati jogosultságát és megjelöli a kézbesítési megbízottat. Az eljárás ugyan illetékmentes, ám az ügyvédi díj mellett 100 ezertől 10 millió forintig terjedő bírsággal kell számolniuk a bejelentkezést elmulasztóknak.