Európai összehasonlításban alacsony a kismama-generációnak is nevezett 25–34 éves nők munkavállalási hajlandósága Magyarországon, és kritikus kérdés, hogy miként lehet ezt a szegmenst a munkaerőpiacra visszacsalogatni – írja a Világgazdaság.
A kismamák döntő hányada a teljes ellátási időt igénybe veszi, s a hosszú távollét alatt még a törvény által már korábban is engedélyezett részidős foglalkoztatás is ritka. A KSH 2000-es és 2005-ös adatgyűjtése között még valamelyest romlott is a kismamák munkaerő-piaci státusa, hiszen az évezred elején 23,2, tavaly pedig 28,8 százalékuk nem állt munkaviszonyban. Ennél is jobban rávilágít a magas inaktivitás gazdasági okaira, hogy 2005-ben mindössze a kismamák 55 százaléka válaszolt úgy, hogy lehetősége van és szándékszik is a volt munkahelyére visszatérni.
Nem csupán a gazdasági motivációk, hanem az értékválasztás is az alacsony munkaerő-piaci aktivitás felé mutat. Az emberek kétharmada egyetért azzal a megállapítással, hogy káros, ha az anya a gyerek hatéves kora előtt munkába áll, illetve a megkérdezettek több mint fele úgy látja: a család élete megsínyli, ha a feleség teljes munkaidőben dolgozik.
A munkáltatók félnek teljes munkaidőben kismamát alkalmazni
Amennyiben a 25-34 éves nők csoportjának aktivitásban sikerülne felzárkózni az európai átlaghoz, az 50 ezer fős bővülést jelentene a munkaerő kínálati oldalán. A kormányzat is tett bizonyos lépéseket az ügyben. Ugyanakkor az alacsony születésszám miatt a gyermeknevelési támogatás megkurtítása veszélyes eszköz, éppen ezért inkább a munkavállalás mellett is járó támogatások irányába történt elmozdulás. 2006 eleje óta a szülő a gyermek egyéves kora után akár teljes munkaidőben is végezhet munkát, miközben a gyes továbbra is jár számára. Szakértők megjegyzik: mivel a kismamák munkajogi védettsége fennmarad, a munkáltatók óvakodnak 8 órás állásba felvenni őket - számol be a Világgazdaság.
Az áttörést a távmunka hozhatja
Az igazi kitörési pont a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése lehetne. Ezt - az adó- és járulékkönnyítéseken túl - azonban szemléletváltást kiváltó kommunikációs eszközökkel is meg kellene támogatni, jelenleg ugyanis az ilyen foglalkoztatottsági formáknak Magyarországon egyáltalán nincs kultúrája, sem a munkavállaló, sem a munkáltató részéről nincs nagy érdeklődés irántuk. (forrás: mfor.hu/Világgazdaság)