Rendkívül hátrányos az autósok számára a gfb-törvény áprilisban életbelépő kiegészítése és ezen a februári módosítás sem változtat - állítja a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Áprilistól a biztosítónak műszaki vizsgálatra kell küldenie a károsult járművet, amennyiben a tulajdonos nem kívánja azt megjavítani. A törvény kiegészítése nemcsak nehezítést jelent, hanem jelentős anyagi terhet is róhat a balesetet szenvedett autósokra. A MABISZ az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a vitatott rendelkezés megsemmisítését.
Tavaly decemberben, a még hatályba sem lépett kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási törvényhez egy kiegészítő paragrafust csatolt a parlament. Ennek lényege, hogy 2010. április 1-jétől, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a vétlen vezető járművének kormányműve, futóműve, illetve karosszériája annyira sérült, hogy közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan a közlekedésre, akkor azt műszaki vizsgálatra kell küldenie.
„Egy kisebb sérülés (például: törött lámpa) is alkalmatlanná teheti a járművet a közlekedésre. Napjainkban a műszaki vizsga díja 16-25 ezer forint, amit a vétlen autós állhat, vagy esetleg a károkozó ellen érvényesíthet. Ugyanakkor az, hogy kell-e vizsgára menni, az esetek egy részében a kárszakértő döntésén múlik, így teret engedhet a szubjektív megítélésnek - véli Trunkó Barnabás a MABISZ főtitkára.
A még életbe sem lépett szabályozás legújabb, februári módosítása akkor kötelezi a biztosítót arra, hogy a kárfelvételt követő 8 napon belül műszaki vizsgálatra küldje a járművet, ha a jármű tulajdonosa arról nyilatkozik, hogy nem kívánja megjavíttatni a járművét. Trunkó elmondta, hogy ez a módosítás továbbra is a javíttatás elvégzésére kötelezi a vétlen károsultat, és ha ezt elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált, áfával csökkentett kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg előlegként, vagyis a teljes kárnak mindössze 48 százalékát!
A biztosítósok úgy látják, hogy a decemberi módosításról a nehéz helyzetben lévő autójavítóknak sikerült meggyőzniük a törvényhozókat.
„Az újautó-értékesítés visszaesése nyomán a márkakereskedők számára is minden eddiginél jobban felértékelődtek a javítási munkák és az azokból származó bevételek” – állítja Trunkó. De ezen a téren is komoly visszaesés tapasztalható, amiért a javítók részben a biztosítók gyorsított kárügyintézését okolják. Ilyen esetben a kárszakértő a szemle és a számítógépes kárkalkuláció alapján felajánl egy összeget, s amennyiben azt a károsult egyezséggel elfogadja, akár órákon belül fizet is a biztosító- ezt követően pedig a javíttatás módjáról a tulajdonos dönt. „Ezt az egyszerű, gyors és Európa-szerte elterjedt megoldást kisebb károknál egyre gyakrabban alkalmazzák, az évi 170-180 ezer kötelezős kár 30-40 százalékát már így rendezik” – mutatott rá a főtitkár.