A magyar energiapolitika 15 évre be akarja betonozni a szélenergia ipar 2005. évi állapotát, s a megújuló energia új támogatási rendszerének koncepciója alapján bizonytalanságban maradnak a beruházók - mondta el Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke
Miközben 2010-ben a világon 39 gigawatt szélerőmű-kapacitást építettek ki, ami 24 százalékos éves bővülés, Magyarországon csak jövőre várható, hogy új kapacitás-pályázatot írnak ki. A Magyar Energia Hivatal 2006 tavasza óta nem adott ki szélerőmű kvótát, azaz létesítési engedélyt. A 2009-ben kiírt, majd módosított tendert, ami 410 megawattnyi szélerőműre szólt, 2010 júliusában a Magyar Energia Hivatal visszavonta.
Az MSZIT álláspontja szerint ez ugyan érzékenyen érinti a szélenergia ipart, de lehetőséget ad a korábbi engedélyezési rendszer hibáinak kijavítására.
A megújuló energia átvételi áras támogatási rendszere, a METÁR bizonytalanságban tartja a befektetőket, mert túlzottan általános, majd csak a mértékek döntik el, hogy a befektetés egyáltalán megtérülhet-e. Hoffmann László szavai szerint a koncepció nem veszi figyelembe Magyarország fizikai adottságait, és a koncepcióban olyan feltételeket szabnak, amelyek alapján "nem létezik szeles erőmű, amelyek beruházása megtérülne". Az elvek jók - hangsúlyozta a szervezet elnöke - de a koncepcióban "minden az elvek ellen megy".
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság tagjai együtt 238 megawatt teljesítményű szélerőművet üzemeltetnek, ami a magyarországi szélerőmű-kapacitás mintegy kétharmada. Ezek a társaság 110 milliárd forint beruházással évi 550 gigawattóra áramot termelnek, ezzel évi közel 380 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítják meg.