Az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkaadói Oldalának egységes állásfoglalása a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvényjavaslatról

Gazdaság - 2011-03-11

Egyetértve a talpra állás és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programjában (ÚSZT) megfogalmazottakkal az OÉT Munkaadói Oldala támogatja a gazdasági kamarák megerősítését szolgáló törekvéseket. Az ÚSZT-vel összhangban a vállalkozói szövetségek szerint is olyan rendszert kell kialakítani, amelyet a vállalkozók többszázezres közössége támogathatónak, elfogadhatónak tart.

    A kamarai struktúra megújításával összefüggésben a következők fontosságát hangsúlyozzuk: 

1.  Támogatjuk a kötelező kamarai regisztráció gyakorlatának bevezetését egyszeri, jelképes összegű regisztrációs díj mellett, de ellenezzük a kötelező kamarai tagság intézményének újraélesztését és a kötelező tagságból eredő - adószerű - tagdíj kivetését. A gazdasági kamarák kibővült közfeladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet döntő többségben az állami költségvetésből kell biztosítani. Támogatjuk azt az elképzelést is, melynek értelmében a gazdaság szereplőinek nyújtott többletszolgáltatások ellenértékéből származó bevételek kiegészíthetik az állami költségvetésből biztosított forrásokat.  

2.  Az új kamarai rendszerben nem tartjuk indokoltnak a területi kamarák önálló jogi személyiséggel való felruházását. 

3.   A kamara tevékenységi körének ma még részben állami feladatokkal bővítése jól szolgálhatja a vállalkozások érdekét. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a szakképzés fejlesztésének és felügyeletének korábbiaktól hatékonyabb működtetésének, de ennek során elengedhetetlennek tartjuk a munkaadói érdekképviselet folyamatos részvételét.   A köztestületi kamara nem rendelkezhet érdekképviseleti jogosítványokkal, nem vehet részt a társadalmi párbeszéd intézményrendszerének munkájában, mint - a társadalmi párbeszéd legmagasabb fóruma (OÉT plenáris ülés + OÉT szakbizottságok munkája), - a munkaerő-piaci egyeztetés (MAT), - az Ágazati Párbeszéd Bizottságok (ÁPB), - a Nemzeti ILO Tanács (NILO), - a megyei/regionális munkaügyi tanácsok, - Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) - a Munkaügyi Döntőbírói Szolgálat  - Munkaügyi Ellenőrzés Tanácsadó Testülete (METT) 

4.     Az új törvénynek rögzítenie kell, hogy a kamara a vállalkozások nevében nem köthet bérmegállapodást, nem lehet résztvevője az országos, a középszintű és a vállalati szintű béralkunak, nem köthet több vállalkozásra kiterjedő regionális, szakmai, ágazati kollektív megállapodásokat. A kamara tagjait nem kötelezheti, és nem orientálhatja ezek elfogadására. 

5.    A köztestületi gazdasági kamara szerepét a jövőben kizárólag a gazdaság fejlesztésében, koordinálásában, a piacvédelemben és a szakképzésben tartjuk elfogadhatónak, mivel az államtól átvett feladatok nem teszik lehetővé számára, hogy érdekvita esetén érdekképviseleti (érdekérvényesítő, érdekvédelmi) szerepkörben tevékenységet folytasson a végrehajtó hatalommal szemben. 

Budapest, 2011. március 10. 

 

    Kiadó: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége