Baromfi Terméktanács: válságos helyzetben az ágazat szereplői

Gazdaság - 2006-06-19

A madárinfluenza miatt a magyar baromfi ágazat szereplői válságos helyzetbe kerültek és a túlélés vált a legfontosabb stratégiai elemmé a vállalkozások működésében - áll a Baromfi Terméktanács piaci összegzésében, amelyet a szervezet közgyűlésére állítottak össze.

Az összeállítás szerint a krízishelyzet kezelésére az uniós illetékesek hajlandónak mutatkoztak ugyan, de az ágazat támogatását lehetővé tévő rendeletet későn alkották meg a magyar szakértők szerint. A rendelet által lehetővé tett intézkedések pozitív hatása a hazai baromfi ágazat számára legkorábban csak ez év őszén várható. A szakértők úgy vélik: ekkor is csak korlátozott mértékű lesz a hatás. A madárinfluenza miatt elszenvedett veszteségek kompenzációja pedig várhatóan elmarad majd a szükségesnek ítélttől. Az uniós támogatási rendelet ugyanis a termelés csökkentését kívánja ösztönözni - áll az összegzésben.

 

Az Európai Unió - a magyar elemzők szerint - erőtlennek bizonyult a WTO-tárgyalásokon a támogatások leépítése, továbbá a vámok mérséklése, a burkolt támogatások és a versenytorzító intézkedések megszüntetésének kérdéseiben. Az érintettek azt sérelmezik leginkább, hogy az unió tárgyaló küldöttsége nem képviselte következetesen érdekeiket e fontos kérdésekben.

 

A magyar baromfi ágazat számára nemcsak az Európába irányuló, növekvő brazil export jelent konkurenciát, hanem a feltörekvő és egyre sikeresebb unión belüli szállító, Lengyelország is. Eközben a magyar feldolgozók még a szomszédos országokba sem tudnak jelentősebb mennyiségű árut kivinni. A csirkepiacon az elemzés szerint kezd visszaállni a normálisnak tekinthető helyzet. Jelenleg akár keresleti piacról is lehet beszélni, ugyanis a hazai fogyasztás növekedésével együtt az import is jelentősen nő. Az export viszont csökkent, és a termelési költségek egyes elemei - például az energia ára - is emelkednek.

 

A Carnex-csoport pénzügyi helyzetének megrendülése miatt a békéscsabai üzem beszüntette működését. A zalaegerszegi feldolgozó sorsa pedig kérdésessé vált. E két üzem együttesen évente átlagosan 30 ezer tonna csirkét vágott le, ezért válságuk kihat az egész iparágra.

(MTI)