Brüsszelbe készül a régió operatív programja

A magyarországi fejlesztési régiók mindegyikére kiterjedő programkészítés folyamata 2004. nyarán vette kezdetét, melynek keretében az Észak-alföldi régió is elkészítette, illetve folyamatosan készíti önálló fejlesztési dokumentumait, az átfogó, középtávú regionális fejlesztési stratégiát, valamint az önálló regionális operatív programot (ROP).

Az operatív program szerkezetét és az egyes fejezetek tartalmi követelményeit az Európai Unió ajánlásai határozzák meg. Az operatív program ennek megfelelően sokkal inkább stratégiai jellegű, mintsem részletező dokumentum.

Az Észak-alföldi régió önálló Regionális Fejlesztés Operatív Programja (ÉA ROP) a 2007-2013-as EU-s pénzügyi-programozási időszakban a régióba érkező Európai Uniós pénzügyi források minél teljesebb körű felhasználását, ezzel a régió európai és hazai szintű versenyképessé tételét, illetve társadalmi-gazdasági kohézióját célozza meg. A dokumentum elkészítése egyrészt az EU által előírt kötelezettség, másrészt viszont lehetőség is, amely elősegíti a régió stratégiai megközelítésű, dinamikus és harmonikus középtávú fejlesztését.

A régió önálló „Konvergencia” (1. célkitűzés szerinti) operatív programja az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (ÉARFT) döntése alapján a „Dinamikus régió” mint fejlesztési célkitűzés alapján készült el, s a program azokat a fejlesztési elképzeléseket tartalmazza, amely fejlesztések 2007-2013 között kifejezetten a régiós intézményrendszer keretében lesznek végrehajthatóak és megvalósításukra regionális szintre delegált források lesznek elérhetőek.

A régió fejlesztési stratégiájának középpontjában a fenntartható módon történő fejlődés elősegítése áll, azaz az Észak-alföldi régió belső erőforrásaira alapozott, gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésének az elősegítése, amely a környezeti értékek megőrzésével és fejlesztésével biztosítja a régió versenyképességét és a területi különbségek felszámolását. Ezek alapján az átfogó cél: „A vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggés-rendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztéssel a régió Kelet-Közép-Európa minőségi élet-, egészség- és rekreációs központjává válik.”

Az egyes fő dokumentumok készítési folyamatai a tervezés klasszikus menetét követték:

- elsőként megszületett a régió elemző helyzetfeltárása (ami tartalmazza a regionális tervezést meghatározó fejlesztéspolitikai célkitűzéseket, azon belül az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatait, valamint a régió társadalmi-gazdasági helyzetét bemutató részt), majd az erre alapuló SWOT-analízis;

- a társadalmi-gazdasági-környezeti problémák beazonosítása után a teljes tervezés módszerét alkalmazva elkészült a régió összes fejlesztési elképzelését, átfogó célrendszerét magában foglaló stratégiai program (melynek megvalósítása a régió végső célja 2007-2013 között); ebben a fejezetben szerepelnek a stratégia átfogó és specifikus céljai, a regionális operatív program célrendszere, valamint bemutatásra kerül a közösségi versenyképességi és kohéziós politika, a hazai szakpolitikák kapcsolata az Észak-alföldi régió önálló Regionális Operatív Programjának célrendszerével;

o       az ágazati-regionális egyeztetések során kialakult a régió önálló operatív programja, amelynek

-          3. fejezete a ROP három prioritásának leírását tartalmazza, bemutatva annak fő célkitűzéseit, a számszerűsített célokat és indikátorokat, a célcsoportok és kedvezményezettek körét, valamint az indikatív tevékenységek kapcsolódását a stratégiai célokhoz

-          4. és 5. fejezete a végrehajtás intézményrendszerét, valamint a pénzügyi kereteket tartalmazza.

A regionális operatív programban foglalt célok, illetve azok meghatározása az ágazati és területi szereplők közötti folyamatos egyeztetési („alku”) folyamatok eredményeképpen jött létre. Ennek köszönhető, hogy az önálló ROP a fejlesztések spektrumát tekintve nem teljes (nincs, mert nem is lehet benne a teljes stratégiai program, melynek megvalósítása a régió végső célja a 2007-2013-as időszakban). Ezen okok miatt a ROP nem képes teljesen figyelembe venni a régió minden egyes speciális sajátosságát, összeállításakor meghatározó rendező elv volt az ágazati szinten nem kezelhető és nem kezelt beavatkozások rendszerezése, csokorba gyűjtése.

A fentiek alapján az Észak-alföldi régió 2007-2013 között az alábbi területeken kíván beavatkozni a régió fejlődésének elősegítése céljából:

A gazdaság működési feltételeinek javításaA regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a virtuális elérhetőség javításaA turisztikai potenciál erősítéseTérség- és településfejlesztés

A hatékony területi tervezés megkövetelte egy régión belüli világos térkategória-rendszer kialakítását is. Az Európai Unió Lisszaboni Stratégiájának megfelelően cél a versenyképesség erősítése mind a régió egészében, mind az egyes térségek szintjén. A cél elérése úgy biztosítható leginkább, ha a fejlesztési forrásokat – a helyi adottságok maximális figyelembevételével – a legperspektivikusabb ágazatokra és területekre koncentráljuk (a koncentráció elve ugyancsak EU-s alapelv).

A régió belső kohéziójának erősítése érdekében a tervezési tevékenységnek valamennyi település számára alternatívákat kell mutatnia, miközben az egyes területi egységek adottságai igen eltérőek, nincs egységes recept a sikerességükre. A térkategóriák kialakításának végső célja ezért a nagyjából hasonló problémákkal, adottságokkal és lehetőségekkel rendelkező települések összefogása azzal a céllal, hogy a későbbiekben a fejlesztési prioritások egy olyan meghatározott – térkategóriánként eltérő – kombinációját rendeljük hozzájuk, amelyek – a regionális tervezésben részt vevők meglátása szerint – reális jövőbeni alternatívákat kínálnak számukra. A különböző kategóriákhoz tartozás nem előnyt vagy hátrányt jelent tehát az egyes települések számára a fejlesztési források elosztásánál, hanem azt, hogy a különböző térkategóriákhoz tartozó települések – eltérő adottságaik folytán – típusonként eltérő összetételű, specializált fejlesztési mixekhez jutnak.

Az Észak-alföldi ROP egy folyamatos, a tervezési időszakot a 2004. évi kezdetektől átfogó és kiterjedt partnerségi folyamat eredményeként született meg.

A tervek készítése, illetve társadalmasítása az alábbiak szerint zajlott:

•         Tervező szakértői csoportok létrehozása és működtetése az Észak-Alföldön (8 tematikus munkacsoport – kb. 120 szakértő részvételével)

•         Területi metszet (megyék, kistérségek):

            - a 3 megyei fejlesztési ügynökség folyamatos bevonása a tervezésbe, illetve a véleményezésbe

            - 27 kistérségi egyeztetés együtt a ROP 3.1.3. programmal (partnerség-építés), valamint az NFT Házhoz Jön tanácsadói hálózattal

•         A regionális munkacsoport folyamatos értékelő és jóváhagyó tevékenysége

•         Az RFT munkabizottságai

•         Ágazati, szakmai szervezetek (gazdaság, közlekedés, agrár, turizmus, egészség-szociális, oktatás-foglalkoztatás, környezetvédelem)

•         Civilek

A felhasznált eszközök: konferenciák, műhelyfoglalkozások, e-mail, Internet (+ TV, rádió, újság).

Az Észak-alföldi régió önálló Regionális Operatív Programja az a dokumentum, amelyet a Tanács jóváhagyása után a Nemzeti Stratégiai Referenciakerettel (II. NFT vagy NSRK) és a többi ágazati és regionális operatív programmal együtt kell eljuttatni Brüsszelbe 2006. július 15-ig, annak érdekében, hogy az Európai Unió általi elfogadását követően a régió a regionális szintre allokált forrásait saját intézményrendszere által koordináltan, eredményesen felhasználhassa.