Magyarországon az idei 3 százalékos GDP növekedés után 2015-ben csak 2 százalékos emelkedést prognosztizált a Businesseurope legfrissebb előrejelzése; az Európai Unió számos tagországában ugyanakkor javulnak a növekedési kilátások jövőre.
A 35 ország 41 munkaadói szervezetét tömörítő, brüsszeli székhelyű Businesseurope szerdán tette közzé az európai gazdaságról készült átfogó elemzését - ismerteti közleményében a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Businesseurope hazai tagszervezete.
A jelentés szerint Magyarországon az infláció az idei 0,3 százalékról várhatóan 2,5 százalékra nő jövőre, a munkanélküliségi ráta azonban változatlanul 8 százalékos szinten marad.
A közlemény idézi Futó Pétert, az MGYOSZ elnökét, aki elmondta: az uniós szinten végrehajtott strukturális reformok segítettek a növekedési ütem javításában, ugyanakkor többek között a munkaerőpiac rugalmassága, a tőkéhez való hozzáférés javítása és az egységes piac fejlesztése terén további lépésekre van szükség.
A szövetség elnökének meggyőződése, hogy az innovatív megoldások jelentik Magyarország növekedésének kulcsát, így létfontosságú, hogy a kormányzat több összeget fordítson a kutatás, fejlesztés és innováció (KFI) területére.
A szervezet az Európai Unión belül 2015-ben 1,7 százalékos GDP-növekedést prognosztizált 1,3 százalékos inflációs és 9,5 százalékos munkanélküliségi ráta mellett. Az előrejelzés szerint az EU-tagállamok átlagos államháztartási hiánya 2,6 százalékra csökken, míg az adósságállomány enyhén, 90,1 százalékról 89,6 százalékra mérséklődik jövőre.
Romániában a 2014-es 2,5 százalék után 2,6 százalékos növekedést jósolnak, Szlovákiában pedig az idei 2,2 százalékot 3,1 százalékos bővülés követheti.
A közlemény szerint továbbra is az orosz-ukrán konfliktus a legnagyobb bizonytalansági tényező az európai gazdaság növekedésének szempontjából. Habár az orosz-ukrán válság nem volt jelentős hatással az EU gazdaságának egészére, egyes országokat és vállalatokat keményen érintették az elmúlt hónapok eseményei, mint például Litvániát és Lettországot, ahol rendre az export 20 és 16 százalékát adta az oroszországi együttműködés.
A geopolitikai feszültségek mellett negatív hatása lehet az unió gazdasági kilátásaira, hogy egyre nehezebb elérni a Európán kívüli piacokat, a tőkéhez való hozzáférés visszaesett, a háztartások pedig nem tudják a jövedelmük egy részét öngondoskodásra fordítani. A tavaszi előrejelzéshez képest azonban javult a helyzet az adózás, a kereskedelmi súlyozású árfolyam, illetve a világ többi részének általános növekedése tekintetében.
A kiadvány szerint az energiaárak globális csökkenése jelentősen hozzájárul az alacsony inflációhoz, azonban az ipari áram ára az Európai Unióban továbbra is több mint duplája az Egyesült Államokban és Oroszországban fizetendőnek.
Az előrejelzés rámutat arra, hogy a jelenlegi helyzet veszélyezteti az Európai Unió iparának versenyképességét, ezért az európai vállalatoknak olyan irányelvekre van szüksége, amelyekkel hatékonyan csökkenthetők az energiaárak. Véleményük szerint szorgalmazni kell többek közt a megújuló energiaforrások használatát, illetve az energiaszektorra kivetett adó mérséklését.