A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2010-ben stagnálás körüli állapotban lesz, a külső egyensúly a tavalyihoz hasonló aktívumot mutat, az államháztartás GDP-arányos hiánya pedig a következő kormány gazdaságpolitikájától függően valószínűleg 4-5% között lesz.
A magyar gazdaságban az ipari termelés már 2009 III. negyedévében, a kivitel pedig a II. negyedévben emelkedett az előző negyedévhez képest, a GDP esetében ez feltehetőleg a IV. negyedévben következett be. Idén az építőipar lehet a legdinamikusabb ágazat, mindenekelőtt az EU finanszírozású infrastrukturális fejlesztések hatására, az üzleti beruházások növekedése inkább csak a II. félévben várható.
A lakossági fogyasztás szintje valószínűleg kissé tovább csökken, kb. 1%-kal. A bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat következtében - az szja-csökkentésre is tekintettel - várhatóan alig, mindössze 1%-kal nőnek. A minimálbér ugyan közel 3%-kal emelkedik, de sok cégnél nincs mód a bérnövelésre. A nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7,5%-kal emelkednek, ami a reálkeresetek 3,5-4%-os növekedését eredményezi. (2009-2010-ben összesen kb. 1%-kal emelkednek a reálkeresetek, ezen belül az üzleti szférában legalább 5%-kal nőnek, a költségvetési szektorban pedig közel 10%-kal esnek.) A reáljövedelmek nagyjából stagnálnak, mivel a foglalkoztatás még tovább csökken, a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával mérséklődik, a cafeteria-rendszer juttatásai visszaesnek megadóztatásuk miatt, a családtámogatások nominálisan sem nőnek. A havi nyugdíjak reálértéke ugyan minimálisan emelkedik, de éves szinten a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése következtében - a nyugdíjkorrekció hatását is figyelembe véve - minimálisan csökken.
2009-ben a fogyasztói árindex éves átlagban 4,2%, az év végén 5,6% volt. 2010 első félévben még 4-5% között marad a drágulás üteme, csak az év közepétől csökken 3% környékére. Így az éves átlag 3,5% lesz. 2011-ben az infláció elérheti az MNB által kívánt, 3% alatti szintet.
A válság kikényszerítette magatartás-változás miatt a külső egyensúly már 2009-ben látványosan javult. A belső kereslet némi emelkedésével ugyan az áruforgalmi aktívum idén csökken, de a folyó fizetési mérleg aktívuma megmarad, mivel a jövedelem-kivonás - a profitok csökkenése miatt - nem ugrik meg jelentősen. Ugyanakkor az EU-transzferek felhasználása gyorsul. Így a folyó fizetési és tőkemérleg - a 2008. évi 6,6 milliárd eurós deficit után - 2009-ben és 2010-ben is 2,8 milliárd euró körüli aktívummal zár. A javulás mintegy 10 milliárd euró, így az ország külső eladósodottsága jelentősen csökken.