A korábban előre jelzettnél kisebb ütemben, de tovább folytatódik az infláció csökkenése. A lassulás egyrészt a magasabb olajárakkal, másrészt pedig a vártnál nagyobb szabályozott áremelésekkel magyarázható. A visszafogott belső keresleti környezet továbbra is erős árleszorító hatással bír, ami 2011-ben a középtávú inflációs célnál alacsonyabb inflációs ráta kialakulásához vezethet.
Másfelől éppen a csökkenő belső kereslet az oka annak, hogy a magyar gazdaság várhatóan csak késéssel követi a globális fellendülést.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs előrejelzése szerint (éves átlagban) az idén 4,4%-os, míg jövőre 2,3%-os infláció várható, vagyis a jegybank idén valamivel magasabb áremelkedési ütemmel számol, mint korábban. Mindez a monetáris politika hatókörén kívül eső tételek (pl. szabályozott árak, olajár) árának a vártnál nagyobb emelkedésével magyarázható. Az előrejelzés ugyanakkor megállapítja, hogy 2010 közepétől az elmúlt évi indirektadó-emelés hatásának kifutásával a fogyasztói infláció a középtávú inflációs cél közelébe, majd 2011 elejétől a cél alá süllyedhet. A trendinflációs folyamatokat meghatározó visszafogott kereslet továbbra is erős árleszorító hatással bír.
A nemzetközi recesszió a gazdasági teljesítmény erőteljes csökkenését okozza Magyarországon. Bár a javuló nemzetközi környezet – a kedvező exportkilátásokon keresztül – segíti a magyar gazdaság kilábalását, a belföldi kereslet erőteljes visszaesése továbbra is a GDP csökkenésében jelentkezik. A belföldi kereslet visszaesését a kedvezőtlen jövedelemkilátások és a költségvetési szigorítások mellett a bankok nagyon alacsony hitelezési aktivitása is erősíti, amelynek fő oka a kedvezőtlen gazdasági kilátások miatti fokozott kockázatkerülés, illetve a recesszió miatt visszaeső hitelkereslet. A magyar gazdaság érzékelhető növekedésére, GDP-bővülésre csak 2011-től lehet számítani.
Ugyanakkor a gazdaság visszaesése a külső finanszírozási igény drasztikus csökkenését okozza, így az MNB előrejelzése alapján a hazai gazdaság a következő években nettó külföldi forrásbevonás nélkül is finanszírozható lesz. A gazdaság egyensúlyi pozícióinak jelentős javulása mérsékelte ugyan hazánk sebezhetőségét, de a magas adósságszint és a gyenge konjunkturális mutatók változatlanul kockázatot jelentenek.
A jegybank szakértői szerint további kormányzati intézkedések nélkül a költségvetés hiánycéljainak túllépése valószínűsíthető, 2010-ben a GDP-arányos államháztartási deficit csak a stabilitási és kamattartalékok törlése esetén szorítható 4 százalék közelébe.