Az őszi árpa és a repce aratásával megkezdődött az idei aratási szezon az országban, a szakemberek a tavalyi rekordévinél alacsonyabb termésmennyiségre számítanak a nyári betakarítású növényeknél - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.
Az aratási koordinációs bizottság idei elő ülését követően Czerván György elmondta: eddig országosan az őszi árpa termőterület 15 százalékán, 35 ezer hektáron végeztek a munkákkal
Elmondta, az idén 15-20 százalékkal alacsonyabb terméshozamra számítanak az árpánál, a repcénél és a búzánál is. A termésmennyiségek az utóbbi öt évi átlagot meghaladják majd - tette hozzá.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzáfűzte, az aratás a tervek szerint augusztus elejére fejeződik be.
Az államtitkár hozzátette, őszi búzából 4-4,5 millió tonna termésmennyiséggel számolnak 958 ezer hektárról, ami az ország szükségletét biztosan fedezi majd, az export árualap kevesebb lehet az előző évinél. Közölte, hogy a vetésterület 2,7 százalékkal, 1,7 millió hektárra csökkent a nyári betakarítású növényeknél idén, amelyről összesen 7 millió tonna terményre számítanak a tavalyi 8,5 millió tonna után, a nagy meleg ugyanis nem tett jót a növényeknek.
Kifejtette: egyértelmű, hogy a mezőgazdaságban meghatározó növénytermesztés eddigi eredményei alapján nem éri majd el a tavalyi rekordszintet, így az ágazat a GDP-ben az előző évekkel ellentétben nem jelent húzóerőt.
Kitért arra, hogy a gabonaárak 2016 végéig csökkentek, azóta stabilitást mutatnak. A piaci árak előző évhez képest valamennyi szántóföldi növénynél 5-10 százalékkal alacsonyabbak a világpiaci trendeknek megfelelően, a malmi búzát kivéve, ahol a tavalyival csaknem megegyező a tonnánkénti ár - ismertette.
Czerván György kifejtette, az idei év extra időjárási körülményeket hozott egész Európában, az év elején az átlagosnál hidegebb volt, hótakaró-védelem nélkül voltak egy ideig az őszi vetések. A március melegebb volt, májusban volt lehűlés jelentősebb csapadékkal, május végétől viszont nagy meleg volt és csapadék sem volt. A csapadékviszonyok országszerte eltérőek voltak, ezért a termésben is meglátszik majd, az átlagos csapadékhiány 80-100 milliméter országosan. Már eddig is súlyos jégkárok voltak az ország csaknem minden részén, és lesznek még problémák az aratás során, ami nem kedvez a terméskilátásoknak sem - közölte.
A károkról az államtitkár elmondta: a hét elejéig 86 600 hektárra érkezett 8500 kárbejelentés, a terület 10 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A téli fagykárra 27 ezer hektárról érkezett bejelentés, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, ami főleg a borszőlőt, káposztarepcét, és az almát érintette. A tavaszi fagykár 31 ezer hektárt érintett, elsősorban a gyümölcsültetvényekben, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod, és Pest megyében - sorolta. Eddig 13 400 hektárra érkezett jégkár-bejelentés, csak a múlt héten 3 ezer hektárra, ez a nyáron még nőni fog - vélekedett. A jégkárok Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintették. A kárenyhítési rendszer működik, a lefedett károk köre legutóbb a légköri aszállyal bővült, és javul a kárfelmérés hatékonysága is - jelezte.
Az első negyedévi mezőgazdasági beruházások 64,5 milliárd forintot tettek ki.