A jogbiztonság és a társadalmi párbeszéd hiánya jelenti a legnagyobb kockázatot a gazdaság és a vállalkozások számára Magyarországon Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint, aki ugyanakkor rendkívül pozitív intézkedésnek tartja a növekedési hitelprogram (nhp) kiteljesítését.
A főtitkár a tavalyi évet értékelve az egyik legnagyobb problémának nevezte a jogbiztonság hiányát a gazdaságban, ami véleménye szerint nagymértékben veszélyezteti a magyar befektetők fennmaradását és a külföldi befektetők idejövetelét. Hiányolta a társadalmi párbeszédet, és azt, hogy a kormány nem veszi igénybe a szociális partnereket a jogalkotáshoz. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a gazdasági szereplőket nem kérdezik meg gazdasági döntések meghozatala előtt, és példaként említette a bértárgyalásokat, amikor úgy ültek le tárgyalni a 2015. évi minimálbérekről, hogy előtte nem egyeztettek adókról, járulékokról, költségvetésről.
A főtitkár szerint az országban a legnagyobb munkaadóként 530 ezer embert foglalkoztató kereskedelmi szektort tönkretették, "szakmailag sárba taposták" a tavaly év végén elfogadott jogszabályokkal, többek között a vasárnapi pihenőnapról szólóval, illetve a működési engedély két veszteséges év utáni visszavonásáról szóló törvénnyel, a láncfelügyeleti díjjal, a plázastop intézményével. Dávid Ferenc biztos abban, hogy a kereskedelmet érintő mostani törvények meg fogják járni az uniós bíróságokat, csak közben véleménye szerint tönkremehet a szektor.
Emlékeztetett: a VOSZ népszavazást kezdeményez az üzletek vasárnapi nyitva tartásáért. Hozzátette: a szövetség érdekeinek érvényesítésére csak és kizárólag törvényes, konszolidált eszközökben gondolkodik, mint a jogi fórumok és a média.
A VOSZ főtitkára a pozitív intézkedések közé sorolta az nhp kiteljesítését, mivel azzal szélesedett a hitelezési paletta, kevés kezelési költséggel, alacsony kamattal lehet hitelhez jutni.
A közmunkaprogramot, mint szociális eszközt tisztességesnek és korlátok között támogathatónak tartja Dávid Ferenc. Vélekedése szerint azonban nem jó irányválasztás, hogy a magyar költségvetésből több mint 300 milliárd forintot fognak erre fordítani, mivel a program konzervál, az ebben résztvevők csak csekély számban tudnak átkerülni az elsődleges munkaerőpiacra.
A főtitkár nagyon jó üzenetnek tartja, hogy a 2014-2020-as európai uniós pénzügyi ciklusban a Magyarországra érkező források kétharmada nagy valószínűséggel a versenyszférába megy. Fontosnak nevezte, hogy a külföldről kapott forintokat a termelési és a szolgáltató szektorba fektessék be.