Drágulnak az élelmiszerek

Gazdaság - 2006-09-25

A pékek, a húsiparosok és a tejfeldolgozók is áremelést fontolgattak az őszre időzítve, persze nem mindegyikük, illetve cégenként más és más mértékben. A NAPI Gazdaság cikke.

Miután az élelmiszer-gazdaság említett fontosabb területein bekövetkező árváltozásokat általában hamar megérzik a fogyasztók is, utánajártunk, mennyire sikerült megemelni átadási áraikat az említett élelmiszer-ipari szakágazatok vállalkozásainak. A jelek szerint a fogyasztókat mindenképpen elérte az élelmiszerekre vonatkozó 15 százalékos áfa 5 százalékpontos emelése, ezt ugyanis a kereskedők a fogyasztókra hárították. Az előállítási költségek növekedésével indokolt áremelkedésekkel azonban nem minden ágazatban elégedettek maradéktalanul, kivétel talán a tejipar. A kereskedők tapasztalatai szerint is érvényesíteni tudták szándékaikat a termelők, igaz, ők inkább a húsipart tartják eredményesnek.

 

Pékek: első pont kipipálva

 

A pékek végre tudták hajtani a tervezett áremelésük első hullámát, körülbelül 10-15 százalékkal növelték az áraikat – mondta lapunknak Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke. A Jász-Sütőház Kft. vezetését is ellátó szakember felhívta a figyelmet arra, hogy ez az áremelés csak a korábbi időszak alapanyag-, illetve költségdrágulása nyomán következett be, a bejelentett kormányzati megszorító intézkedések kapcsán nem zárható ki még egy áremelés, de ennek a lehetőségei még nem láthatók tisztán. Az áfaemelés hatását nem a pékeknek kellett „lenyelniük”, azt a kereskedők szintén a fogyasztókra hárították. A sütőiparban gazdálkodókat különben alapvetően az üzemanyag és a liszt ára befolyásolja. Két éve nem tudták jelentős mértékben érvényesíteni a többletköltségeket áraikban, sőt tavaly 5-6 százalékos árcsökkenés volt. A közelmúltban 15-20 százalékos áremelési szándékot jeleztek.

 

Húsipar: maradt még tartalék az árakban

 

Az áfaemelést továbbhárították a fogyasztókra a nagy áruházláncok a húsipari termékek esetében is, azaz nem a húsipari cégekkel „fizettették meg” az áfatöbbletet – hívta fel a figyelmet Remény Ervin. Az energiaárak és a szolgáltatási költségek infláció feletti idei növekedése indokolta áremelést ugyanakkor – tette hozzá a főként belföldi piacra dolgozó húsipari vállalkozásokat tömörítő Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetsége (Húscéh) ügyvezető alelnöke – a húsipari vállalkozások csak részben tudták megvalósítani. Szakértők szerint a húsiparban meghatározó költség még az alapanyag, ebből pedig oly mértékű a hiány Magyarországon, hogy importálni is kell. Mivel az élősertés-árak az áfa növekedésével egyidejűleg több mint 20 százalékkal emelkedtek, a Húscéh a főként nagy exportáló cégeket tömörítő Magyar Húsiparosok Szövetségével együtt (Hússzövetség) augusztus 30-án kiadott egy ajánlást a termelés folyamatosan emelkedő költségeinek és terheinek érvényesítéséről; ebben legalább 10, legfeljebb 25 százalékos áremelést tartottak szükségesnek.

 

Tejipar: elérték a céljukat

 

A tejiparban is sikerült végrehajtani a tervezett áremelést – erősítették meg az egyik nagy tejipari cég vezető tisztségviselőjének véleményét ágazati szakértők, hozzátéve, hogy a kereskedők ezt érvényesítik is áraikban, sőt az áfa emelkedéséből adódó többletterhet sem a tejfeldolgozókkal fizettetik meg, hanem áthárították a fogyasztókra. A költségek a tejiparban is növekedtek, árat azonban korábban nem sikerült emelni az erős importnyomás miatt, pedig az üzemanyag drágulása nyomán az iparágban a logisztikai költség már az összes költség 10-15 százalékára rúg, míg korábban néhány százalékkal alacsonyabb volt. A forint árfolyamváltozása pedig egyéb költségekbe is begyűrűzött, például a csomagolóanyagok árába. A tejiparban a közelmúltban legalább 3-4 százalékos áremelést tartottak szükségesnek.

 

Szeptember elsején az élelmiszerek áfakulcsa 15-ről 20 százalékra emelkedett, az árváltozás pedig a legtöbb boltban maradéktalanul megjelent a fogyasztói árakban. Ráadásul erre az időszakra időzített – költségei emelkedése miatt – több ágazat is áremelést, amelyek azonban csak részben voltak sikeresek – véli Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is. Tapasztalatai szerint a beszállítók szándékai érvényesülnek például a húságazatban, mivel ott viszonylag kicsi az árualap, így a kereskedőknek nincs nagy mozgásterük. Ráadásul az utóbbi hónapok árfolyam-alakulása (tartósan gyenge a forint) szintén az import ellen szól. A tejiparban (ahol egyébként elégedettnek tűnnek az árváltozásokkal) és a pékeknél azonban viszonylag erős a beszállítók közti verseny, így ott nehezebb a magasabb szállítói árakat tartósan érvényesíteni. Vámos szerint ugyanis több helyütt is kiderült már, hogy a piac egyszerűen nem viseli el a magasabb árszintet, így a gyártó által tervezettnél kisebb lehet az áremelés. Ilyen esetben a termékeket gyakran „leakciózzák”, majd utána alakítják ki az új árakat. (forrás: Napi Online)