„Akácos út” – nem őshonos ugyan az akác Magyarországon, de az alföldi ember viszonyát az fejezi ki leginkább a fafajhoz, hogy még dalba is foglalták az errefelé meghatározónak számító növényt. Rég nem látott virágzásnak lehettek tanúi májusban az erdőjárók, hiszen a megszokott 3-5 nap helyett, majdnem két hétig pompáztak az akácfák, miközben a levegőt megtöltötte a félreismerhetetlen illat.
A szakemberek szerint tízévente van példa hasonlóra, egy esztendővel például ezelőtt ebben az időszakban fagykár pusztított a térségben. A mostani jelenség elsősorban a – növények szempontjából – kiemelkedően jó tavaszi időjárásnak köszönhető: a fokozatos felmelegedést rendszeres esőzések kísérték – mondta Kaknics Lajos, a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója.
A több mint 59 ezer hektár állami területen gazdálkodó részvénytársaság életében meghatározónak számít az akác, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében a kezelt erdőségekben megközelíti a 45%-ot a fafaj aránya. Az akácból jelenleg több mint száz exportra is kerülő termékféleséget gyárt az erdőgazdaság, a térburkolattól kezdve a vízépítészeti célokra használt cölöpféleségeken keresztül a méretes épületrönkökig. Megjelenik az akác például a közjóléti eszközök padjaiban, játékszereiben is. A tavaly átadott, Európában egyedülállónak számító nyírbátori gőzölő alkalmazásának köszönhetően pedig lehetővé vált az akáccal a keménylombú trópusi fafajok kiváltása is.
Kaknics Lajos emlékeztetett, hogy az elhúzódó virágzás rendkívül kedvező a méhészek számára is. A két megye területén majdnem 200, az állami erdőkbe rendszeresen visszajáró méhészt tartanak számon: sokan közülük évről-évre ugyanannak a területnek a használatára kérnek – és minimális területfoglalási díj megfizetése mellett kapnak – engedélyt az erdőgazdaságtól. Az erdészek minden esetben kitáblázzák a kaptárak elhelyezését, és a balestek elkerülése miatt, még sorompókkal is elkerítik a kasok környékét; emellett pedig az őrzési feladatokat is ellátják.
Élénk szakmai érdeklődés Baktalórántházán
Soha nem tapasztalt érdeklődés mutatkozik a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. tevékenysége iránt: a tavaszi hónapokban csak a Baktalórántházi Erdészetben több mint ezer jelenlegi és leendő szakember tanulmányozta az itt folyó munkát. A napokban a Nyugat-magyarországi Egyetem 40 végzős erdőmérnök hallgatója vendégeskedett Baktalórántházán, ugyanekkora volt a közép-dunántúli VADEX Mezőföldi Zrt. küldöttsége. A már hagyományosnak számító, „Akác a Nyírség aranya” konferenciát több mint száz szakmabeli tisztelte meg jelenlétével, de spanyol, francia és holland érdeklődők is bejárták a térséget. Bíró Imre, a Baktalórántházi Erdészet vezetője szerint korábban jellemzően a hegy- és dombvidéki erdőgazdálkodás került előtérbe, de most a szakszerű akáctermelésen túl beérni látszik az itt folyó piackutatási – illetve piacépítési munka is. Elmondása szerint mindig igyekeznek a szakmai programokat az adott csoport érdeklődési köréhez igazítani: a leendő erdőmérnökök például az akácgazdálkodáson túl bepillantást nyertek a termékfeldolgozásba, valamint az erdészet közjóléti tevékenységébe is.