A közlemény szerint mivel hivatalos statisztika nincs a Németországban tevékenykedő magyar építőipari munkavállalókról, több adat egybevetésével jutott az ÉVOSZ az eredményre.
A becslés kiindulópontja a 13-15 ezer vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatott munkavállaló által előállított évi 630 millió eurós érték. Ebből úgy határozták meg az építőiparosok által képviselt értékelt, hogy - az amúgy szintén becsült - 4 ezer építőmunkás 20-22 eurós rezsi óradíját vették alapul. Ebből havi 4 ezer, míg évi 45 ezer euró anyagmentes termelési - hozzáadott - érték jön ki. Ezt pedig beszorozták a 4 ezer munkavállalóval, s így kapták meg a 180 millió eurót - fejtette ki az ügyvezető alelnök.
Az ÉVOSZ közölte: tavaly az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 38 420 (2012-ben 37 508) A1-es igazolást adott ki német munkavállalásra. Ez az igazolás bizonyítja, hogy a magyar munkavállalónak rendezett a szociális hozzájárulása itthon. A német Szövetségi Munkaügyi Minisztérium statisztikai adatai alapján 2013-ban 57 300 - 2012-ben 40 735 - magyar állampolgárt alkalmaztak német cégek teljes és további 5900-at rövidített munkaidőben. Mindkét csoport ott fizetett tb-járulékot. A regisztrált magyar állampolgárságú munkanélküliek száma 4780 fő volt 2014. januárban. További 39 ezer magyar állampolgár pedig valamilyen más formában, de nem német alkalmazásban volt Németországban.
Az ÉVOSZ szerint vélelmezhető, hogy ez utóbbi csoportnak csak kisebb részét teszi ki a kiküldött magyar munkavállalók száma, hiszen nagyon sok gyermekgondozó, Erasmus-diák, egyéni vállalkozó, valamint egyéb, munkaviszonyban nem álló magyar állampolgár - például házastárs, élettárs - is szerepel a regisztrációban.