Farmer Expo - Bóna Szabolcs: nagy hiátus a magyar agráriumban, hogy nem alkottak stratégiát

A tárcavezető rámutatott, hogy a megváltozott környezeti hatások nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára hatással vannak, és az európai mezőgazdaság abba az irányba ment el, hogy "tud nagy volument termelni, tud minőséget termelni, viszont mindezt drágán teszi". Megváltoztak a körülmények, megváltoztak a mérethatékonysági határok, és nekünk ehhez alkalmazkodni kell - fűzte hozzá a miniszter.

Bóna Szabolcs a legfontosabb és legnehezebb feladatnak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást nevezte a Kárpát-medencében, amihez meg kell fogalmazni a stratégiai célokat.

Az idei év kimondottan nehéz éve a magyar mezőgazdaságnak, a magyar élelmiszeriparnak - jelentette ki.

"Az időjárási körülmények nincsenek velünk", a világgazdasági helyzet is sok negatív hatást gyakorol a mezőgazdaságra, az agrárium szereplőire. Mivel ez nemzetközi probléma, nem lehet lokálisan megoldani. "Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek megoldások (…) de ezek nem egyediek, nem egyszerűek és nem azonnaliak", ezeket csak stratégiák mentén lehet megtalálni, válaszolva a globális kihívásokra

- fűzte hozzá.

A tárcavezető azt mondta, ez komoly vállalás, de ha megfelelően használják azt a tudást, ami a magyar agráriumban felhalmozódott, akkor e kihívásoknak meg tudnak felelni.

A kormányzat próbál segítséget nyújtani vagy irányt mutatni - hangoztatta a miniszter, aki a Hajdúságot, Debrecent és a Debreceni Egyetemet a magyar agrárium olyan lámpásának nevezte, amire érdemes odafigyelni.

Kifejtette, hogy próbálnak egyszeri segítséget adni, de azok nem lesznek elegendőek és nem azok a valós segítségek. Példaként említette hogy bevezették a szuperelőleg lehetőségét, ami nem többletforrás, de mintegy 106 milliárd forint előleg kifizetése augusztus közepén elkezdődött, és a tárcavezető reményei szerint októberben ott lesz minden gazdánál.

Bóna Szabolcs felhívta a figyelmet, hogy ezeket a forrásokat jól kell felhasználni a kárenyhítésben, de a megoldás nem az egyszeri segítségekben, hanem abban lesz, ha ki tudják jelölni az agrárium stratégiai útját az elkövetkezendő időszakban, ha meg tudják találni, hogyan tudnak a klímaváltozáshoz alkalmazkodni, megtalálva azokat a termesztési technológiákat, eljárásokat, növényfajokat és állatfajokat, amelyeket ilyen körülmények között lehet termelni, tartani.

Az agrárminiszter kitért arra is, hogy az állattartásnak van jövője Magyarországon, a klímaváltozás okán a szántóföldi növénytermesztés azonban nem "a jövőt jelenti, az öntözés sem csodaszer, nagy beruházások árán 5-10 év múlva is csak a termőterületek 20 százalékát tudják majd öntözni."

Bóna Szabolcs kiemelte:

az Európia Unióban is meg kell értetni milyen változásokhoz kell alkalmazkodni. Komoly előrelépésként értékelte, hogy a V4 országok és további négy közép-európai ország közös nyilatkozatokat tudott kiadni a klímaalkalmazkodás, a biodiverzitás fenntartása érdekében, és közös platformra tudott helyezkedni az egész agrárium következő KAP-stratégiájának kérdésében.

A miniszter nagyon fontosnak nevezte, hogy az intézmények szakmai alapon működjenek, "nekünk nem az a célunk, hogy a politikát vigyük a szakmába, hanem hogy a szakma hangját fölemeljük a politika színterére".

Bóna Szabolcs az MTI érdeklődésére az új kormány által hazahozott uniós forrásokról azt mondta, hogy az közvetetten az agráriumot is segíti.

"Ha olyan vízügyi beruházásokat tudunk csinálni, amelyek a tájban tudják tartani a vizet, az segít az agráriumnak is, hiszen a termelés biztonságát és a termés biztonságát fogja növelni, vagy, ha olyan energetikai korszerűsítések történnek, amelyekel az energiaárakat tudjuk lefelé szorítani, illetve olyan hálózatfejlesztések, amelyeken keresztül az energiaszolgáltatás, a rendszerhasználati díjak szoríthatók le, az áttételesen segíti az agráriumot is"

- fogalmazott a miniszer megjegyezve: a biológiai alapanyagokból előállított energia egy kitörési pont, főként amikor melléktermékeket használnak erre.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a mezőgazdaság a város történetéhez, identitásához és gazdasági erejéhez is hozzátartozik. A debreceni székhelyű agrár- és élelmiszeripari vállalkozások 2024-ben több mint 250 milliárd forint árbevételt és 121 milliárd forintot meghaladó hozzáadott értéket állítottak elő, miközben több mint 3300 embernek adtak munkát - jelezte hozzátéve: 2020 és 2024 között a debreceni agrár-élelmiszeripar hozzáadott értéke több mint 160 százalékkal nőtt.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora kiemelte: a DE tudásával, kutatási infrastruktúrájával és szakembereivel továbbra is partnere, sőt szervezője kíván maradni a magyar agráriumnak és a Farmer Expo valamennyi szereplőjének. Az egyetem különleges ereje abban rejlik, hogy az agrártudományt össze tudja kapcsolni a műszaki, informatikai, természettudományi, gazdasági, és egészségtudományi tudással - fűzte hozzá.

Vaszkó László vásárigazgató jelezte: az aszály az egyik fő témája a 35. Farmer Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításnak, a háromnapos rendezvényre, amely 17 ezer négyzetméteren terül el és 340 kiállítónak ad helyet, mintegy 20 ezer látogatót várnak.