A változékony időjárás és az elhúzódó vetés ellenére jól alakult az év a napraforgó-termesztők számára, a magas felvásárlói áraknak és a magas termésátlagoknak köszönhetően mindenképpen szép haszonnal zárhatják az idei szezont.
A napraforgó vetésterülete ebben az évben jelentősen megnőtt a tavalyihoz képest: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai alapján mintegy 575.000 hektár volt, ami 3 százalékos növekedés az elmúlt évhez képest. A termés átlag országosan 2,4 tonna volt hektáronként, felülmúlva a várakozásokat.
A Budapesti Értéktőzsdén a napraforgómag front havi, a következő lejáratra szóló jegyzése a jó terméskilátások miatt mérsékelten, 97 ezer forintra csökkent ugyan tonnánként, azonban a decemberi jegyzés már tonnánként 99 ezer forint október utolsó hetében. Ezért a Syngentánál úgy vélik: a kedvező felvásárlási árak és a magas termésátlagok miatt a termelők az idei évben mindenképpen hasznot realizálnak a napraforgó-termesztésen.
Az idén a napraforgót az átlagosnál kisebb mértékben fertőzték a kórokozók. A kártételek elsősorban az alternáriás levél- és szárfoltosság, a hamuszürke szárkorhadás és a fehérpenész számlájára írhatók.
Bíró János, a Syngenta igazgatója úgy vélekedik, hogy az időjárás szélsőségessége és kiszámíthatatlansága a napraforgót különleges pozícióba emeli a szántóföldi növényfajok között a termésátlag stabilitását tekintve. A napraforgó termésátlaga a legkiegyenlítettebb, illetve az elvárt termésátlag a legmegbízhatóbban elérhető.