Ferihegyi per: a magyar állam 17-18 milliárd forint kártérítést fizet

A ferihegyi nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airport privatizációjának előkészületeként tavaly hozott a kormány határozatot arról, hogy permentesen adják el a társaságot.

  Az ADC azért fordult nemzetközi választott bírósághoz, mert 2001-ben a légügyi törvény módosítása nyomán egy közlekedési miniszteri rendelet kizárólagos jogot adott a Budapest Airport Rt.-nek (BA) a terminál üzemeltetésre 2002. január 1-től, a BA tevékenységének megkezdésétől. Ezért egyoldalúan felmondták a szerződést az üzemeltetési joggal rendelkező Ferihegyi Utasterminál-fejlesztő (FUF) Kft.-vel. A DAC ennek a lépésnek a jogosságát vitatta, és kártérítési pert indított. Az ügy végül a felek által kijelölt washingtoni választott bíróság elé került.

    A FUF Kft.-ben az ADC részesedése 34 százalék, a többi a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI), illetve a jogutód Budapest Airport tulajdoni hányada.

     Az 1998 decemberében átadott Ferihegy 2/B utasforgalmi terminál fővállalkozója a kanadai ADC volt. A kulcsrakész beruházást 120 millió dollár fix költséggel vállalta a kanadai fél. A beruházásra és az üzemeltetésre alakult meg a Ferihegyi Utasterminál-fejlesztő Kft. (FUF). A finanszírozást is ez a társaság biztosította az ADC 16,765 millió dollár tőkebefizetéséből és 103 millió dollár 12 év futamidejű hitelből. A FUF a 103 millió dollár hitelt állami garanciával vette fel. A hitel 18 hónap türelmi idővel és a dollár londoni bankközi kamatlába (USD LIBOR) plusz 95 bázispont kamattal nyújtotta egy 20 bankból álló konzorcium.

    A megállapodás szerint a hitel 12 éves futamideje után az ADC 34 százaléka a FUF Kft.-re szállt volna vissza, azaz állami tulajdonba került volna a kisebbségi hányad is.

    A szerződés felmondása után a Budapest Airport, kormányhatározat alapján, 85 millió dollár hitelt vett fel 2002 februárjában az eredeti hitelből fennmaradó kölcsön visszafizetésére. Ez a devizában denominált hitel hét év futamidejű és kamata USD LIBOR plusz 50 bázispont.

    A ferihegyi repülőteret üzemeltető, 8,02 milliárd forint jegyzett tőkéjű Budapest Aiport 75 százalék mínusz egy szavazatát, az üzemeléshez szükséges bizonyos vagyonelemeket és a 75 évre szóló üzemeltetési jogot tavaly év végén rekordáron, 464,56 milliárd forintért kapta meg a brit BAA International Ltd. Ez volt a magyar privatizáció történetében az eddigi legnagyobb értékű egyszeri privatizációs tranzakció.

    Veres János csütörtökön a kormányszóvivői tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a kártérítési kötelezettség az Orbán-kormány azon döntésének következménye, amely - \"finoman szólva nem volt befektető barát...\". Felszólította az ellenzék politikusait, hogy támogassák a befektető barát politikát. A miniszter hozzátette: már fizetjük a számlát mindannyiunk pénzéből.

    Veres János az MTI kérdésére elmondta, hogy több per folyik a FUF Kft.-vel kapcsolatban, de a perértéket tekintve ezek együttes értéke nem éri el a most lezárult per kártérítési összegét.

    Fónagy János, az Orbán-kormány egykori közlekedési minisztere erre reagálva az MTI-nek azt mondta: a magyar állam számára rendkívül hátrányos konstrukció felbontása gazdaságilag ésszerű és jogilag megalapozott volt, mert a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér 2B termináljának építésére 1997. február 27-én megkötött szerződések súlyosan sértették a magyar fél érdekeit.

    A politikus elmondta, hogy a fejlesztés érdekeit is szolgáló törvénymódosítást - amely szerint a repülőtér működtetési körébe tartozó tevékenységek gyakorlását a működtető harmadik személy részére nem engedheti át - a parlament 2001 decemberében egyhangúlag, ellenszavazat nélkül fogadta el. A magyar szerződő fél jogutódja ezután a korrekt elszámolás érdekében azonnal tárgyalásokat kezdeményezett az ADC-vel, ezeket azonban a 2002. tavaszi kormányváltás megakasztotta. Az ADC ezt követően többször megkereste a Medgyessy-kormányt, de a magyar fél az egyeztetésektől elzárkózott, és az ügy kimenetelét bírósági eljárásra hagyta - mondta Fónagy János.

 (MTI)