Az önkormányzatok gazdálkodásának egyik fontos (ha nem a legfontosabb) mutatója az eladósodottság mértéke. A teljes adósságállományt megvizsgálva a legnagyobbal Pécs (Fidesz-KDNP) „büszkélkedhet”, amely ugyan a tavalyi évhez képest csökkentette tartozásait, de még így is 30 milliárd forint felett van - derül ki a Progresszív Intézet felméréséből, amely 23 budapesti kerület és a 23 megyei jogú város önkormányzatát vette górcső alá.
Szolnok (Fidesz-KDNP, polgármester Szalay Ferenc), Kaposvár (Fidesz-KDNP), Debrecen (Fidesz, polgármestere Kósa Lajos ) és Szeged (MSZP-SZDSZ, polgármester Botka László ) is 20 milliárd körüli adósságállománnyal küzd.
Módosul valamelyest a kép az főre jutó adósságállomány terén: e megközelítésben Hódmezővásárhely (Fidesz-KDNP, polgármestere Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, egy főre jutó adósság: 425 000 forint), az V. kerület (Fidesz-KDNP, polgármestere Rogán Antal , egy főre jutó adósság: 380 ezer) és Kaposvár (Fidesz-KDNP, polgármester Szita Károly, egy főre jutó adósság: 330 ezer) a három legrosszabb helyzetben lévő önkormányzat. E tekintetében a XIII. kerület (MSZP, Tóth István, egy főre jutó adósság: nem éri el a 10 ezer forintot - ez az egyetlen választókerület, ahol a szocialisták két képviselője egyéniben győzni tudott az országgyűlési választásokon) van a legjobb helyzetben, itt a legalacsonyabb az egy főre jutó adósság, ezt követi a XIX. kerület (SZDSZ-MSZP, polgármester Gajda Péter, egy főre jutó adósság: nem éri el a 10 ezer forintot).
Egyáltalán nem meglepő módon tehát elsősorban a Fidesz-KDNP vezette önkormányzatok küzdenek hatalmas adóssággal, ami mögött már jó ideje kirajzolódni látszik az a fajta gazdaságpolitika és érvelés, amely a 2006 óta tartó megszorítások és a válság nyomán nem a közkiadások lefaragásával reagált, hanem egyre nagyobb mértékű kötvénykibocsátással. (Utóbbi negatív hatásai ráadásul még csak a következőévekben fognak érződni, mikor a kibocsátott kötvényeket törleszteni kell.)
A jóléti juttatások terén a megyei jogú városok listáját magasan Salgótarján (Fidesz-KDNP) vezeti, ezt követi Debrecen (Fidesz) és Kaposvár (Fidesz-KDNP). A sort egyébként szintén a Fidesz által vezetett önkormányzatok folytatják.
A fejlesztések tekintetében az egyik legbeszédesebb adat a vállalkozások száma, hiszen az egyes kerületek, illetve a megyei jogú városok vonzóságát és innovativitási szintjét jól mutatja, hogy hogyan alakul a területén megtelepedő és működő cégek száma. A fővárosban ebben a mérkőzésben magasan az V. kerület, ami nyilván már csak elhelyezkedése okán is vonzza a befektetéseket és vállalkozásokat. Beépítettsége okán a Belváros viszont kifejezetten hátrányos pozícióba került: a hosszú éve listavezető XIII. kerület továbbra is őrzi első helyét az új lakások tekintetében (több mint 1300 lakás/év), vagyis ebből a szempontból még mindig rendkívül népszerű kerületnek számít. Az elmúlt ciklusban nagy átrendeződésről nem beszélhetünk, hiszen a korábban kedvelt városrészek még mindig vonzzák a befektetőket. A XIII. kerületet a XIV. kerület (kevesebb mint 1200 lakás/év, majd Szeged követi (több mint 800 lakás/év), s végül az a XI. kerület jön, amelyik az utóbbi években ebben a területen sokat fejlődött.