Az olaj világpiaci árának elsősorban politikai okokból történő zuhanása következtében javulnak a külkereskedelmi cserearányok, így a korábban gondoltnál is alacsonyabb infláció és ezzel nagyobb fogyasztás, kedvezőbb külső egyensúly várható 2015-ben - állapította meg legfrissebb havi előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Bár 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, nagyjából 3,2 százalékos lehetett a növekedés, a már a tavalyi harmadik negyedévben elkezdődött fékeződés 2015-2016-ban is folytatódni fog. Így idén 2 százalék körüli GDP-dinamika várható.
Az elmúlt hónapokban a világgazdaságban fokozódott a bizonytalanság. Ezek egy része, így az energiaárak esése és az Európai Központi Bank által meghirdetett lazítás kedvező a magyar gazdaság számára. Ezzel szemben a nemzetközi politikai bizonytalanság fokozódása, így az ukrán-orosz válság elmélyülése, a terrorveszély növekedése, az ismét kiszámíthatatlanná vált görögországi helyzet, az olajexportáló országok válságjelenségei, a Fed előbb-utóbb meginduló kamatemelése növeli a kockázatokat. A svájci frank januári, nagyjából 20 százalékos erősödése szerencsére már viszonylag kevéssé érintette a magyar hitelfelvevőket és bankokat. A GKI szerint azonban nem szabad elfelejteni, hogy 2010 és 2014 között a forint 38 százalékkal gyengült a svájci valutához képest.
A 2014. évi, főleg az uniós támogatásokkal mintegy 15 százalékkal emelkedő beruházások után 2015-ben sem az állami, sem az üzleti beruházásokban nem várható érdemi bővülés. Az EU-támogatású fejlesztések a magas tavalyi szinthez képest valószínűleg csökkennek. A külföldi tőke kiáramlóban van az országból. Az állam által kikényszerített banki tőkeemeléseket nem számítva 2014. I-III. negyedévében már 1,6 milliárd euró tőke távozott az országból. A jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár, miközben a növekedési hitelprogram eddig csak a hitelállomány csökkenésének lefékezéséhez volt elegendő. Mindebben érdemi változás 2015-ben sem várható a GKI szerint.
2014-ben a reálkeresetek mintegy 3 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül 5 százalékkal emelkedtek. A reáljövedelmek bő 3 százalékkal, a fogyasztás nyolc éve nem látott ütemben, mintegy 1,5 százalékkal bővülhetett. 2015-ben a 2014. évinél szerényebb, 2,3 százalék körüli nominális béremelkedés várható. A minimálbér 3,4 százalékkal emelkedik. Mivel a közszférában csak néhány foglalkoztatási csoportban lesz béremelés, az összességében mindössze 1 százalék körül várható. A versenyszektorban 3 százalék körüli béremelés valószínű. Így 2015-ben összességében a reálkereset 1,8 százalékkal, a reálnyugdíj 1,3 százalékkal, a reáljövedelem 1,5 százalékkal emelkedik. A fogyasztás idén ennél gyorsabban, 2 százalékkal bővül, amiben fontos szerepet játszik a devizahitelesek tehercsökkenése.
A magyar kivitel 2014-ben kissé gyorsult, de az import bővülése a cserearányok közel 1 százalékos javulása ellenére meghaladta az exportét. Idén a bizonytalan európai konjunktúra és az autóipari beruházások termelésre gyakorolt hatásának gyengülése következtében az export lassul, de a belföldi kereslet lanyhulása és az energiaárak jelentős további esése következtében az import még erőteljesebben. Ezzel a külkereskedelmi aktívum a tavalyi stagnálás után idén 6,7 milliárd euróról 8 milliárd euróra emelkedik. A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma azonban kissé csökkenni fog, elsősorban a fejlesztési célú EU-transzferek mintegy 2 milliárd eurós csökkenése következtében.
A tavalyi 0,2 százalékos árszínvonal-csökkenés után 2015 első felében még várhatóan folytatódni fog a defláció, de az év egészében mintegy 0,5 százalékos infláció várható. A monetáris tanács az alapkamat változatlanságát sugallja, de az EKB lazításával összefüggésben minimális kamatcsökkentés, a Fed kamatemelése miatt esetleg romló finanszírozási feltételek hatására kamatemelés sem zárható ki a kutatók szerint. Az euró árfolyama a tavalyi 308,7 forintos átlaghoz képest gyengülni fog 315 forintra - olvasható a GKI előrejelzésében.