A radikális, rendszerkritikus pártok szűkítik a mérsékelt pártok, kormányok mozgásterét, és így megnehezítik a válságkezelést - hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) hétfői kerekasztal-beszélgetésén. Kiszelly Zoltán politológus kiemelte: már a válság előtt sem volt teljesen hatékony a görög politikai rendszer, és a Sziriza nem véletlenül erősödött meg, hiszen ha nem működik jól egy rendszer, ha a terhek nem igazságosan oszlanak meg válság idején, akkor a radikális pártok könnyen megnövelik a népszerűségüket.
Az új pártok más válaszokat kínálnak, mint a régiek, és ez vonzó lehet az embereknek - fűzte hozzá.
Közölte: az sem segítette a helyzetet, hogy Görögországban nagyon erős gazdasági kényszerek voltak, a trojka mondta meg, mit kell tenni, és nem az számított, hogy az emberek kit választottak, márpedig ez a helyzet a demokrácia alapjait rengette meg.
A politológus hangsúlyozta: a rendszerkritikus, radikális pártok gyakran csak elhalasztják a válságkezelést, megnehezítik a gyors fellépést, és mivel megerősödtek a válság idején, valójában a mérsékelt pártok, kormányok mozgásterét szűkítik.
Orosz Anna, a KKI külügyi elemzője arról beszélt, hogy azért jelentős a Sziriza győzelme, mert megtörte a két nagy párt korábbi "váltógazdaságát", illetve nagykoalícióját. Az, hogy a radikális párt képes lesz-e stabil kormányzásra, attól függ, mennyire tudja beváltani a választás előtt tett, főként gazdasági jellegű ígéreteit - mondta.
Emlékeztetett: a baloldali párt a jobboldali Független Görögök párttal lépett koalícióra, és kérdéses, hogy a két eltérő ideológiát valló párt mennyire lesz képes az együttműködésre. Különösen a bevándorlás-politikát illetően lehetnek viták a koalíción belül - tette hozzá.
A külügyi elemző kifejtette: a Sziriza ma már kevésbé radikális hangnemet üt meg, mint korábban, az eurózónából való kilépés már nem nagyon merül fel, fontosabb kérdés az uniós mentőcsomag. A görög kormány a saját elképzelése szerinti gazdasági reformokat szeretne érvényesíteni, hogy csökkentse az emberek adósságterhét - közölte.
Nagy Sándor Gyula az intézet szakmai vezetője a gazdasági helyzetet ismertetve elmondta: érthető, hogy a görög kormány adósság-elengedést vagy -könnyítést akar elérni, mert belátható időn belül nem képes csökkenteni az államadósságot. Már a válság előtt is folyamatosan költségvetési hiányt termelt a görög gazdaság, ezzel gyakorlatilag előre felélte a jövőjét - idézte fel.
Úgy vélte, ha európai partnerei nem finanszíroznák tovább a görög gazdaságot, csak nagyon magas kamatokkal finanszírozhatná magát az ország. Elvileg lehetséges, hogy Görögország felfüggesztené az államadóssága törlesztését, amíg nem jut el a tárgyalásokban egy olyan pontra, amely neki is elfogadható - vetette fel. Közölte: viszont akkor elkezd menekülni a tőke az országból, ami a gazdaság visszaeséséhez, a munkanélküliség növekedéséhez vezetne.
Nagy Sándor Gyula megjegyezte: a görög államcsőd nagyon rossz üzenetet küldene az eurózóna egészéről, és ezzel más országoknak is gondot okozna.