Az európai uniós társfinanszírozású fejlesztések Hajdú-Biharban is éreztetik a hatásukat. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaira a megyéből több mint kétezren pályáztak, közülük 1 047-en kaptak támogatást, összesen csaknem 48 milliárd forintot. Sorozatunkban ezek közül mutatunk be néhány példaértékű projektet.
Sok kicsi sokra megy: a távfűtésben is - Debrecen
Napjaink távhőszolgáltatási díjai mellett nem mindegy, hogy fűtési költségeiket tudják-e valamelyest csökkenteni a fogyasztók. Az pedig tényleg nem mindennapi dolog, hogy a megtakarítás feltételeinek megteremtésében éppen a szolgáltató legyen a segítségükre. Debrecenben azonban éppen ez történik.
A város önkormányzatának tulajdonában lévő Debreceni Hőszolgáltató Rt. hosszú évek óta tudatos fejlesztőmunkát folytat. A cég az országban elsőként – jóval a jogszabályban előírt határidő előtt – lehetővé tette, hogy az általa kiszolgált 31 ezer lakótelepi távfűtéses lakásban élők épületenként mért módon fizethessék az általuk felhasznált hőmennyiség után járó díjat. Annak is lassan terjedő hagyománya van már a városban, hogy megoldják a lakásokon belüli, radiátoronkénti fűtésszabályozást, valamint a hőmennyiségmérést és az ennek alapján való díjfizetést.
Ez utóbbi módszer alkalmazásának egyik technikai feltétele az, hogy a nagy, egyszerre több lakótömb fűtési és használati melegvíz-ellátását biztosító hőközpontok helyett korszerű, kisebb fenntartási költségű, kevesebb hőveszteséggel működő központokat építsenek ki immár lépcsőházanként. Ily módon a néhány hőközpont helyett sok kis – egyenként íróasztalnyi helyigényű – hőközpontot szerelnek fel. Ezek magában az adott lépcsőházban „állítják elő” hőcserélő közbeiktatásával a gerincvezetékben áramló, nagy nyomású forróvíz segítségével a kellő hőmérsékletű fűtő- és meleg vizet.
– A Debreceni Hőszolgáltató Rt. a város Újkerti lakótelepén egy régi nagy hőközpontot 2004-ben már ilyen kis hőközpontok sorával váltott fel. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program keretében 2005-ben elnyert 231 millió 440 ezer forintos támogatás segítségével elindított, nettó 578 millió 600 ezer forint összértékű beruházás keretében – szeptember 15-éig, a fűtési szezon indulásáig – ismét két régi hőközpontot sikerült összesen 31 kisméretű, korszerű hőközponttal helyettesíteni – tudtuk meg Csonka Tibortól, a részvénytársaság vezérigazgatójától.
Ugyanebből a pénzügyi keretből 2006-ban hasonló méretű fejlesztést hajtanak végre, így az Újkertben mind az öt régi nagy hőközpontot kicsik váltják fel. Amellett, hogy ez a megoldás a már említett lakásonkénti – sőt, radiátoronkénti – hőfelhasználás-mérési lehetőség megteremtésének egyik eleme, amely a fogyasztók számára előnyös, a hőszolgáltató is költségmegtakarítást ér el. Egyrészt a fogyasztó oldaláról szemlélve így megszüntethető az a jelenség, hogy a lakótelepi ház első emeletén „nincs fűtés”, a tizediken meg tárva-nyitva az ablak a forróság miatt. Másrészt a szolgáltató szemszögéből megszűnik a régi – a hetvenes években épült, s az akkori technológiával működő – hőközpontokban, valamint a leágazó vezetékekben elszenvedett hőveszteség, másrészt a sok kis szivattyú jóval kevesebb villamos energiát fogyaszt, mint az idejét múlt nagyok. A cég nem áll le a jövőben sem ezzel a fejlesztéssel: 2007-2008-ban Debrecen legnagyobb lakótelepén, a Tócóskertin kívánja hasonló módon korszerűsíteni a távfűtési rendszert.
A hőszolgáltató mindezen túl maga is ösztönzi, hogy a fogyasztók próbálják megoldani a fogyasztás mérését lakásonként. Ehhez persze nemcsak a szolgáltató tevékenysége, hanem a lakóközösségek összefogása is szükséges, s ami még több: állami támogatás. Hiszen míg a termosztatikus radiátorszelepek felszerelése és az egyedi fűtésszabályozás önmagában néhány tízezer forintos költséggel megoldható, a lényegesebb költségmegtakarításhoz ki kell cserélni a nyílászárókat és szigetelni a falakat, amihez komoly közösségi összefogás és számottevő beruházás szükségeltetik.
Kapcsolódó anyagok:
Ügyintézés otthonról, interneten - Hajdúszoboszló
A molekulaépítéstől a gyógyszergyártásig - Debrecen