Több mint három évtizede nem tapasztalt mértékű, 0,75 százalékpontos emeléssel 3,00 százalékra növelte alapkamatát az eddigi 2,25 százalékról a Bank of England. A brit jegybank a kamatdöntő ülésről csütörtökön kiadott közleményében ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy a brit gazdaság két évig tartó - a modern brit gazdaságtörténetben példátlanul hosszú - recesszió előtt áll.
A piac feszülten várta a novemberi kamatdöntést, miután Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója egy minapi pénzügyi fórumon kijelentette, hogy a 10 százalék feletti infláció környezetében a vártnál is erőteljesebb monetáris lépés következhet.
Legutóbb 1989 októberében, vagyis 33 éve volt példa a mostanival azonos mértékű jegybanki kamatemelésre Nagy-Britanniában.
A monetáris tanács döntéséről szóló csütörtöki beszámoló szerint ugyanakkor a kilenctagú testület megosztott volt: heten szavaztak a 0,75 százalékpontos emelésre, egy tanácstag fél százalékpontos, a testület egy másik tagja 0,25 százalékpontos kamatemelésre voksolt.
A Bank of England - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja - tavaly december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és eddig nyolc kamatemelést hajtott végre.
A szigorítási ciklus fő hajtóereje az évtizedek óta nem tapasztalt ütemű infláció.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb adatai szerint a tizenkét havi összevetésben számolt fogyasztói infláció szeptemberben 10,1 százalék volt.
Ez az ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában.
A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb több mint negyven éve, 1982 januárjában volt ennél magasabb az éves brit infláció, 11 százalék körüli ütemmel.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék.
A Bank of England monetáris tanácsa a kamatdöntés csütörtöki bejelentésével egy időben kiadott új, 93 oldalas negyedéves pénzügypolitikai jelentésében közölte: az idei negyedik negyedévben 11 százalék környékére gyorsuló éves inflációt vár a brit gazdaságban.
A jegybank friss előrejelzésében szerepel ugyanakkor az is, hogy a brit hazai össztermék (GDP) az idei második negyedévben mért 0,2 százalékos növekedés után a harmadik negyedévben valószínűleg 0,5 százalékkal csökkent, és a negyedik negyedévben várhatóan további 0,3 százalékkal esik vissza.
Ez azt jelenti, hogy a brit gazdaság már recesszióban van. Az általánosan elfogadott technikai meghatározás alapján ugyanis egy adott gazdaság akkor tekinthető recesszióban lévőnek, ha a GDP-érték két egymást követő negyedévben csökken.
A Bank of England csütörtöki pénzügypolitikai jelentése ráadásul hosszasan elhúzódó recessziót valószínűsít, elsősorban a magas energiaárak által a reálbérekre gyakorolt nyomás miatt.
Az új előrejelzés szerint a brit hazai össztermék várhatóan 2023 egészében és 2024 első felében is csökken, vagyis a Bank of England legalább két évig tartó recesszióval számol a brit gazdaságban.
A prognózis szerint jövőre a brit GDP-érték 1,5 százalékkal esik vissza.
A 2024 közepéig valószínűsített visszaesés miatt a gazdaság egész éves teljesítménye annak a naptári évnek az egészére számítva is várhatóan negatív lesz: a Bank of England központi előrejelzési forgatókönyve 2024-ben átlagosan 1 százalékos gazdasági visszaeséssel számol.
Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött.
Londoni pénzügyi elemzők azonban a recessziós környezetben is a monetáris politika további szigorítására számítanak a magas infláció miatt.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a csütörtökön bejelentett kamatemelés utáni előrejelzésében közölte: várakozása szerint a Bank of England decemberben is 0,75 százalékpontos, 2023 elején további 0,50 százalékpontos kamatemelést hajt végre.