Szűk tíz éven belül csaknem a háromszorosára, 2,5 –ről 6 százalékra kellene bővíteni a biogazdálkodás arányát Magyarországon - a vidékstratégia szerint.
A Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke szerint több tájékoztatásra, termelői piacra és támogatásra lenne szükség, mert jelenleg az itthon termelt bio-áru 80 százaléka külföldre kerül.
Húsz évvel ezelőtt még csak néhány ezer hektáron folyt biogazdálkodás Magyarországon, most ez 140 ezer hektár, a mezőgazdasági területek 2,5 százaléka. A nemrég elfogadott vidékstratégiában azonban az szerepel, hogy 2020-ra hat százalékos legyen a részesedése. A Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke szerint ez nem lehetetlen. Franciaországban például három év alatt képesek voltak megháromszorozni a biogazdálkodás arányát. Bár a biogazdálkodásnak számtalan előnye van a jelenleg elterjedthez képest, ugyanakkor kicsit kisebb a hozam, nagyobb a kockázata és komoly szakértelmet igényel, a magyar vásárlók pedig árérzékenyek, ezért több állami segítségre lenne szükség - mondta Roszik Péter, a szövetség alelnöke.
Próbálkozott a szövetség több helyen is piacokat nyitni, de még a nagyvárosok sem tudták eltartani ezeket, nem volt olyan kereslet, hogy a piac rentábilis legyen. Ezért is mentek az áruház-hálózati csatornák irányába a biotermékek – tette hozzá a szakember. Magyarországnak abból a szempontból is nehéz a helyzete, mert árérzékenyek a fogyasztók, a biotermékek pedig drágák, ezért a magyar biotermékeknek legalább a 80 százaléka az európai piacokra megy, nem itthon talál vevőkre. Tehát a hazai fogyasztás növelése kulcsfontosságú lenne.
A Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke azonban bizakodó és arra számít, hogy a közeljövőben nagy fejlődés következik be Magyarországon a biogazdálkodás területén. A Széchenyi programban például van lehetőség támogatást szerezni közvetlen termelői piacokhoz, ezért Roszik Péter azt reméli, hogy ez fellendítheti az ágazatot..